Itt az árcsökkenések kora?
Ilyen alacsony inflációra emberemlékezet óta nem volt példa a közös monetáris övezetbe tartozó uniós országokban: a 16 tagú euróövezetben márciusban 0,6 százalékos pénzromlási ütemet mértek az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Ez jócskán az Európai Központi Bank (EKB) által megcélzott 2 százalék közeli szint alatt van. (Februárban még 1,2 százalékos volt az éves ráta.) A 27 tagú EU átlagában 1,3 százalékot mértek az unió statisztikusai a februári 1,8 százalék után.
A KSH adatai szerint a magyarországi árak nem tartanak lépést az uniósakkal. A múlt héten közölt márciusi inflációs adat ugyan már a kormány által tervezett 3 százalék alatt volt - egészen pontosan 2,9 százalékot tett közzé a hivatal tavaly márciushoz viszonyítva -, de elemzők szerint a következő hónapokban ez a különbség nemhogy csökkenne, hanem még növekszik is.
Ennek elsődlegesen két oka van - vélekedik Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Az egyik az adóintézkedésekben keresendő. Az áfa és a jövedéki adó emelése mindenképpen növeli az inflációs nyomást, különösen akkor, ha ennek mértéke - a legújabb hírek szerint - a februárban közölt 3 százalékpontnál is magasabb lesz egy egységgel. A másik markáns elem, hogy rendkívül gyenge a forint árfolyama, ami az importtermékek, például az üzemanyag árát húzhatja feljebb.
Németh Dávid, az ING Bank elemzője mindehhez annyit tett hozzá, hogy a (nem teljesen rendezett) hatósági árak változása ugyancsak növeli az áremelkedés ütemét.
Abban ugyancsak egyetértett a két szakember, hogy a magyar és az EU-tagországok átlagos inflációs adata a jövő év második felében közeledhet egymáshoz. A tervezett adócsomag inflációnövelő hatása akkor már nem érvényesül, illetve a tagországokban a monetáris lazítás hatásai érezhetővé válnak, ami gerjeszteni fogja az EU átlagos pénzromlási ütemét.
Kondrát úgy véli, idén az éves átlagos infláció négy százalék lesz, ami az év elejei alacsonyabb szinteket figyelembe véve azt jelenti, hogy év végén már hat százalék körül alakul az áremelkedés 2008 decemberéhez képest. A mutató 2010. év végére mérséklődhet 3,2 százalékra.
Míg az unióban elsősorban a jövedékiadó-emelésekkel sújtott alkohol- és dohánytermékek húzták az inflációt márciusban, addig Magyarországon leginkább a háztartási energia "felel" a magasabb árakért. A jövedéki termékekért is érzékelhetően többet kellett fizetni, és a kormányprogram eddig megismert elemei alapján feltételezhető, hogy ebben a termékkörben még van tartalék. Visszafogta viszont az áremelkedést az unióban a szállítási tevékenység: a szállítás olcsóbbodása a megrendelések visszaesésével párhuzamosan felerősödő negatív árverseny következményének tekinthető. Magyarországon az üzemanyagoknál tapasztalható - egyelőre - árvisszafogó hatás.
Kamatot vághat az EKB
A deflációs veszély miatt egyre valószínűbb, hogy az Európai Központi Bank következő ülésén egy százalékra csökkenti az irányadó kamatot. Az EKB kormányzótanácsában eközben fellángolt a vita a gazdaságélénkítés érdekében teendő lépésekről. Axel Weber tanácstag, a Bundesbank elnöke szerint az euróövezeti irányadó kamatot nem szabad egy százalék alá csökkenteni a mostani 1,25 százalékról, mert azzal gyakorlatilag megbénítanák a bankközi piacot. Ilyen alacsony kamatra már nem éri meg a kereskedelmi bankoknak, hogy egymásnak kölcsönözzenek, inkább az EKB-nál fialtatják a pénzüket - kockázat nélkül. Mások viszont a nullaszázalékos szintet vennék célba, hogy serkentsék az Európai Unió gazdaságát.
Az euróövezet négy államában olcsóbb az élet, mint egy évvel ezelőtt volt. Az íreknél 0,7, a portugáloknál 0,6, Luxemburgban 0,3, míg a spanyoloknál 0,1 százalékos volt az infláció - negatív előjellel. A csúcstartó letteknél viszont 7,9 százalékos volt a drágulás. Dobogós helyen találjuk még Litvániát (7,4) és Romániát (6,7).
