Sokkoló veszteség a kötvényalapoknál
Szokatlan helyzet állt elő az év első néhány hónapjában. Míg az általában biztonságosnak tartott államkötvényekbe fektető alapok hozamai az MKB-nál is 7-8 százalékos veszteséget mutattak, a részvényalapok 6-10 százalékos pozitív hozammal dicsekedhettek. - Igyekeztünk a befektetőket lebeszélni arról, hogy a kötvényalapok befektetési jegyeit visszaváltsák, de többségület nem sikerült. A visszaváltási hullám tavaly év vége körül kezdődött, és kisebb mértékben még mindig tart - mondta Daróczi Andor, az MKB alapkezelője.
Pedig ha a befektetők, a befektetési alapok napi hozamát látva, nem esnének pánikba, és egy ideig még nem adnák el befektetési jegyeiket, elkerülhetnék a veszteség legalább egy részét - jegyzi meg Rota Ferenc, a Buda-Cash Brókerház értékpapír-kereskedője.
Aki nem befektetési alap jegyét, hanem közvetlenül kötvényt vásárol, általában azzal a szándékkal teszi, hogy azt lejáratig megtartsa. Ebben az esetben minden évben megkapja a vételkor megígért hozamokat, lejáratkor pedig visszakapja a kötvény névértékét. (Kivéve azt, a még mindig nem túl valószínű esetet, ha a kötvénykibocsátó - államkötvény esetében a magyar állam - időközben csődbe megy. Ma azonban a piac már nem áraz be államcsődöt a magyar kötvényekbe, csupán politikai kockázatot.) Ha viszont valaki lejárat előtt akarja eladni kötvényét, azt csak a másodlagos kötvénypiacon jegyzett áron tudja megtenni. Ez az ár pedig részben attól függ, hogy a piac menynyire tekinti valószínűnek a csőd kockázatát. Mivel a magyar államcsőd lehetősége néhány nagy intézményi befektető fejében is megfordult, a magyar államkötvénypiacon az év elején sok volt az eladó és kevés a vevő, ami lenyomta a magyar államkötvények napi árfolyamát.
A kötvények napi árfolyama attól is függ, hogy lejártukig milyen kamatozású újabb kötvények jelennek meg. Normális esetben a kamatszint, s így az újonnan kibocsátott kötvényeken elérhető kamat sem változik - ilyenkor a kötvény másodpiaci árfolyama közelít a névértékhez. Minél közelebb van a visszaváltás ideje, annál inkább. Ha azonban a magyar államkötvényt időközben jóval kockázatosabb befektetéssé minősíti át a piac, az állam csak jóval magasabb kamatozású kötvényeket tud eladni a befektetőknek.
A jegybanki alapkamat tavaly októberi háromszázalékos emelése már jelezte, hogy az államkötvények kamata is radikálisan növekszik. Amint a 11 százalék feletti kamatozású állampapírok, illetve betéti kamatok megjelentek a piacon, a korábban kibocsátott, alacsonyabb kamatot fizető kötvények piaci ára drasztikusan csökkent. Ezért jobb, ha a befektető ilyenkor behunyja a szemét, nem néz a piaci árfolyamokra, hanem kivárja amíg lejár a kötvény és visszakapja a tőkét. (Kivéve ha valószínűnek tartja a magyar államcsődöt, vagy további jelentős kamatemelkedésre számít.) Így nem kell a veszteséget elkönyvelnie. Sőt, például egy hároméves futamidejű, tavaly kibocsátott kötvény lejártáig a kamatok csökkenhetnek, így kötvényének piaci értéke akár emelkedhet is.
Bukni a biztoson
A kötvényekbe fektető befektetési alapok tulajdonosai szintén jobban tennék, ha becsuknák a szemüket. A kötvényalapok ugyanis naponta kötelesek közzétenni, mennyit változott eszközeik piaci értéke, tehát a látszólagos piaci veszteség akkor is szem előtt van, ha valójában nem adják el a tulajdonukban lévő kötvényeket, hanem kivárnak a lejáratig.
Megtörténhet, hogy a kötvényalap-kezelők a kötvények lejárat előtti adásvételével igyekeznek befektetőiknek magasabb hozamot elérni. Ez általában sikerül is. De ha az események annyira kiszámíthatatlanul alakulnak, mint a tavaly októberben beköszöntő válság, az alapkezelők veszteséget is elkönyvelhetnek, ellentétben az államkötvényeket direktben megvásárló befektetőkkel.
Az ingatlanalapokba befektetők szomorú története szintén azt mutatja, hogy nem minden biztonságos, ami annak látszik. Az ingatlanok ugyanis nagy értékű befektetések, és időbe telik eladni őket, ezért az ingatlanalap leginkább a hosszú távon gondolkodó, főleg intézményi befektetőknek, például nyugdíjalapoknak való - mondta Daróczi. Ehhez képest a magyar ingatlanalapokat nagy tömegben vásárolták a kisbefektetők, akik az alap jegyeit pánik esetén tömegesen visszaváltják. Ilyenkor az alap csak úgy tud fizetni, ha gyorsan és - válság esetén a piaci kereslet hiánya miatt - akár veszteséggel is túlad ingatlanain.
Válságos időkben is viszonylag jó teljesítmény várható az abszolút hozamú alapoktól, amelyek nem azt ígérik, amit a többi befektetési alap, hogy egy vagy több részvény vagy kötvényindex teljesítményét felülmúlják. Ez ugyanis akkor is teljesülhet, ha az index 20 százalékot veszít értékéből, az alap vagyona viszont csak 15-öt. Az abszolút hozamú alapok azt vállalják, hogy minden hónapban az inflációt meghaladó hozamot biztosítanak a befektetőknek. Ennek eléréséhez többféle eszközbe - kötvénybe, részvénybe, árupiaci termékekbe - fektethetnek, és akár azok árfolyamának esésére is spekulálhatnak, ami zuhanó árfolyamok esetén a kevés lehetséges profitforrás egyike.
Az abszolút hozamú alapok nem azonosak a külföldön hedge fundnak nevezett nagyon kockázatos befektetéseket is felvállaló alapokkal - hangsúlyozta Daróczi. Ezek ugyanis jelentős mértékben hitelből fektetnek be, sokszor nagyon kockázatos eszközökbe.
A Buda-Cash szintén ajánl a befektetőknek olyan, havonta induló, egyéves futamidejű portfóliókat, amelyek nemcsak az árfolyamok emelkedéséből, hanem eséséből is profitálhatnak. Ennek a vagyonkezelésnek az a sajátossága, hogy a befektetési pozíciók nyitásának vagy zárásának időpontjáról egy szoftver dönt. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy nagyszámú befektetési eszköz árfolyamváltozását kövessék. - Leggyakrabban a BUX-indexből származtatott határidős kontraktusokra, a német tőzsdeindex, a DAX változására, valamint az euró-dollár, euró-forint devizapárok, illetve az olaj és az arany árfolyamának alakulását követő értékpapírokra kötünk ügyleteket - mondta Tóth Péter, a Buda-Cash portfóliókezelője.
Cégbe fektetni másként
Az utóbbi hónapok sztárjai egyébként a vállalati kötvényekbe fektető alapok voltak. A vállalati kötvények ugyanis kevésbé kockázatosak mint a részvények, viszont a válság kitörése óta a vállalati kötvények piaci árai is hatalmasat estek, így kockázatukhoz képest kiváló, euróban 10 százalék feletti hozamokat tudtak biztosítani - mondta Bódis Péter, a Pioneer Asset Management alapkezelője a Portfólió Klub vendégeként. Csőd esetén először a vállalat dolgozói és hitelezői, egyebek közt kötvényeinek vásárlói kapják meg pénzüket, míg a részvénytulajdonosok csak a sor végén következnek. Ha a kötvényt kibocsátó vállalat vagy bank bajba kerül, és tőkét kell emelnie, akár a részvényesektől, akár úgy, hogy az állam segíti ki a vállalatot vagy bankot, akkor szintén a korábbi részvényesek járnak rosszul. Egyrészt általában tulajdoni hányaduk csökken, másrészt az egy részvényre jutó osztalék is mérséklődik. A kötvénytulajdonosok helyzete azonban nem változik. A vállalati kötvényekbe fektető alapok befektetési jegyei többnyire euróért vagy dollárért jegyezhetők. Így a forint jelentősebb árfolyamváltozása könnyen elviheti az euróban szép, tízszázalékos hozamot - figyelmeztet Bódis. Vannak viszonylag biztonságos, magas hitelminősítésű vállalatok kötvényeibe fektető alapok - ezek a kevéssé kockázattűrő kisbefektetőknek is ajánlhatók - és vannak olyanok, amelyek a hitelminősítők által kockázatosabbnak tartott, magas hozamú kötvényekbe fektetnek. Ezek inkább kockázattűrő, tájékozott befektetőknek valók.
A banki kötvények, különösen a közép- és kelet-európai országokban jelentős leányvállalatokkal rendelkezőké névértékükhöz képest igen alacsony árfolyamon forogtak, így azoknak, akik nem hiszik, hogy a ezek a bankok a régióban hatalmas csődhullámmal, esetleg államcsődökkel néznek szembe, ezek a kötvények szép hozamokat biztosítanak. Ebből a vállalati kötvényekbe fektető alapok is szépen profitáltak - mondta Horváth István, a K&H Bank alapkezelője.
A csődben osztozni kell
Az OTP Alapkezelő szintén invesztál vállalati kötvényekbe. A cég befektetési igazgatója, Büki András elmondta, hogy bár az orosz vállalati kötvényeken elérhető igen szép hozam tavaly október óta jelentősen csökkent, de még mindig vonzó. Igaz, a kockázatokról sem szabad megfeledkezni, főleg mert gyakorlatilag teljesen az orosz szereplők vásárlásai hajtották fel október óta az árakat. Ma egy vállalat nemcsak azért mehet csődbe, mert rosszul gazdálkodik, vagy felelőtlen, esetleg bűnös a menedzsment, hanem pusztán csak amiatt is, hogy lejárnak a hitelei, vagy a kötvényei, amelyeket aztán a bankok, befektetők nem hajlandóak megújítani. Míg korábban egy viszonylag jól gazdálkodó vállalkozásnak ez nem okozott gondot, a jelenlegi hitelszűke idején előfordulhat, hogy a vállalat nem talál hitelezőt, ezért megy csődbe.
Csőd esetén persze a kötvénytulajdonosok is elveszíthetik pénzük egy részét. Ezért tűnnek a legbiztonságosabbaknak az orosz állami vállalatok, például a Gazprom vagy a Szberbank kötvényei - teszi hozzá az OTP szakembere. Nem mindegy, hogy az állam mely vállalatokat sorolja a feltétlenül megsegítendő cégek közé. Ezek aligha mennek csődbe, az esetleges állami tőkeemelés pedig várhatóan a részvényeseket érinti hátrányosan. A kisebb, az orosz állam által kevésbé fontosnak tartott társaságok körében már elindult a csődhullám, ami várhatóan fog még áldozatokat szedni. Az első a Jukosz korábbi leánycége volt, amely 100 millió dollárnyi kötvényre nem tudott kamatot fizetni.
