A nagy októberi rohamhoz hasonló tőkekivonási hullámra számíthatnak áprilisban a hazai ingatlanalapok. Ezek egy része ugyan az elmúlt hónapokban átállt a harmincegy napos teljesítésre (ezekből az eszközökből a befektetők január-márciusban már ki is szippantottak több mint harmincmilliárd forintot), a többség azonban továbbra is a viszszaváltás kezdeményezésétől számított kilencvenedik napon fizet. Utóbbiak esetében április 6-án indult el a megbízások teljesítése, így most juthatnak pénzükhöz azok az ügyfelek, akik még az ingatlanalapok forgalmazásának őszi újraindulása után, vagyis november 24-én, vagy azt követően szabadultak volna befektetési jegyeiktől.

A négy legnagyobb, a kezelt vagyon alapján a piac kétharmadát lefedő ingatlanalapból az OTP Ingatlanbefektetési Alap tartozik az áprilistól fizetők közé. Az OTP az első héten, tehát április 6-a és 10-e között több mint tízmilliárd forintot fizetett ki befektetőinek, nettó eszközértéke ezzel mintegy 15 százalékkal, 55 milliárd forintra csökkent. Az éllovasok közül az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap alig másfél milliárddal lett szegényebb ebben az időszakban, ám ez csupán annak volt köszönhető, hogy ez az alap a harmincegy napra fizetők közé tartozik, így aki akart, már korábban kiszállhatott. Az Erste január eleje óta teljesíti a visszaváltási megbízásokat, s nettó eszközértéke az akkori 118 milliárdról április 10-ig 89 milliárd forintra esett.

Az áprilisi tőkekivonási hullámhoz a négyes fogat két legkisebb tagja, a Raiffeisen Ingatlan Alap és az Európa Ingatlanbefektetési Alap járult hozzá a legnagyobb mértékben. Ezekben az esetekben az alapkezelők a zárt végűvé alakítás mellett döntöttek, a befektetők többsége azonban nem örült az ötletnek, hogy még évekig nem válthatja vissza jegyeit, így inkább a kiszállás mellett döntöttek. A Raiffeisen április elsején, míg az Európa hatodikán fizette ki a távozókat: az előbbinél 34,3 milliárdot, míg az utóbbinál 12,8 milliárd forintot kellett utalni a távozóknak. A Raiffeisennél a tőkekivonás 77, míg az Európánál 85 százalékos volt, a nettó eszközértékek mégsem változtak, a kiszállók helyét ugyanis az alapok mögött álló bankok, a Raiffeisen, illetve az UniCredit vették át.

Bár áprilisban, illetve a jövő hónap első felében több tízmilliárd forint távozhat az ingatlanalapokból, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél nem számítanak arra, hogy megismétlődne a tavaly őszi forgatókönyv, amikor is több alap már csaknem fizetésképtelenné vált. (A tőkekivonási hullám azért csendesedik majd le május második felére, mert a visszaváltások többségét még november végén és decemberben kezdeményezték, január-február óta jelentősen csökkent az új megbízások száma - a befektetők többsége tehát már eldöntötte, hogy megy vagy marad.) A felügyelet információi szerint az alapok mostanra rendezték soraikat, és kellő likviditással rendelkeznek a visszaváltások teljesítéséhez. A fizetőképesség fenntartását persze a portfóliók időközben végrehajtott átértékelése is segíti. A legtöbb alap nettó eszközértéke és ezzel az árfolyama is 10-30 százalékkal csökkent az utóbbi hónapokban, vagyis ugyanannyi befektetési jegyért most ennyivel kevesebbet kell fizetniük, a veszteség ráadásul a befektetők egy jelentős részét is maradásra bírta.

A portfóliók leértékelődését a kereskedelmi ingatlanok és az irodaházak piacának kedvezőtlen alakulása indokolja, a pénzügyi-gazdasági válság miatt ugyanis a vevők szinte teljesen eltűntek, az árak pedig emiatt jelentősen visszaestek. Mivel az ingatlanalapok az utóbbi években jellemzően 7-8 százalékos hozamokat értek el, így egy nagyobb arányú leértékelés egy csapásra eltüntette az ügyfelek többéves nyereségét is. Az alapok befektetői jelen helyzetben két lehetőség közül választhatnak: kiszállnak most, és ezzel realizálják a veszteségüket (szerencsétlenebb esetben az is előfordulhat, hogy kevesebb pénzzel távoznak, mint amennyivel annak idején beléptek), vagy maradnak, és kivárják, míg jegyeik ismét annyit érnek, mint korábban. Akik az utóbbi mellett döntenek, azzal is számolniuk kell, hogy a válságnak még messze nincs vége, vagyis akár évekig is eltarthat, mire újra pénzüknél lesznek, nem beszélve arról, hogy rövid távon a portfóliók további leértékelődését sem lehet kizárni.

Egyébként éppen a befektetések átértékelése miatt most mégis jó üzletté is vállhat, ha valaki beszáll egy ingatlanalapba. Legelábbis annak, aki középtávon biztosan nélkülözni tudja megtakarításait. Mivel az alapokban lévő ingatlanok jellemzően biztos bérlőkkel vannak feltöltve, így azok továbbra is termelik a bevételt, ha pedig egyszer a gazdaság kilábal a válságból, és az árak ismét emelkednek, akkor a most alulértékelt ingatlanalapok jelentős extraprofitot hozhatnak, azoknak, akik jó időzítéssel szálltak be. A kérdés persze az, hogy mikor érdemes újra befektetési jegyet venni, ám ahogyan a tőzsde, úgy az ingatlanpiac esetében sincs most olyan elemző, aki erre biztos választ tudna adni. Az utóbbi pár hónapban, bár csak néhány milliárd forint értékben, de már érkeztek friss pénzek az alapokba. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy most a befektetési jegyek árfolyamának emelkedésére spekulálni semmivel sem kevésbé rizikós, mint egy alulértékeltnek mondott részvény emelkedésében bízni, igaz, az elmúlt hónapok történéseiből azt már mindenki megtanulhatta, hogy kockázatmentes befektetés nem létezik.