Tavaly október óta az egyik lakosságibetét-akcióból a másikba esnek a magyarországi hitelintézetek, alig fut ki valamelyik kedvezményes megtakarítási lehetőséget kínáló termék, már indítják is a következőt. A hazai pénzintézeteknek persze eddig is fontos volt a betétgyűjtés, ám ezt ki tudták egészíteni más, külső forrásokkal is. Tavaly ősz óta azonban, hogy a bankközi hitelezés minimálisra szűkült, és devizához is nehezebben jutnak hozzá, a lakossági források minden korábbinál fontosabbakká váltak. A bankokat a forrásszűke mellett a félelem is hajtja: attól tartanak, hogy a devizaalapú hitelezés visszaszorulása ügyfélvesztéshez vezet, s hogy ezt elkerüljék, attraktív ajánlatokkal igyekeznek magukhoz csábítani az új ügyfeleket.

A jegybanki alapkamat csökkenésével párhuzamosan mostanra eltűntek a tavaly november-decemberi időszakot jellemző 13-13,5 százalékos forint betéti kamatok, az akciók azonban még most is bőven két számjegyű hozamokról szólnak. Óriási a verseny a lakossági megtakarításokért, valamennyi pénzitézetnek van kiemelt ajánlata. A jellemző éves kamatszint 10-12 százalék között mozog banktól, illetve a lekötési időtől függően, vagyis még mindig több mint az irányadó jegybanki alapkamat, ami jelenleg 9,5 százalék, és messze meghaladja az idei évre várt éves átlagos inflációt, amely elemzők szerint három százalék körül lehet.

A bankok ráadásul a magas kamatokat különösebb feltételek nélkül adják. Mára szinte teljesen eltűntek a kínálatból a kombinált betétek (ahol az összeg egyik felét kiemelkedően magas, ám jellemzően rövid futamidejű betétben kamatoztathattuk, míg a másik felét hosszabb időre le kellett kötni valamelyik befektetési alapban), bár néhány pénzintézetnél azért még fellelhetőek a kínálatban, de a bankok többsége visszatért a klasszikus betétekhez. Ha szabnak is külön feltételeket a legmagasabb akciós kamatokhoz, ezek többnyire barátságosak. Van, ahol elég a bankfiókba bemenni, máshol a hitelkártyát vagy a bankkártyát kell használni havonta egy-két vásárlásra, vagy csoportos beszedési megbízást adni bármely közüzemi számla automatikus kiegyenlítésére.

A legtöbb pénzintézetnél ugyan az akciók csak új, bankon kívüli forrásból származó összegekre vonatkoznak, ám mind több társaság igyekszik nemcsak megszerezni, hanem meg is tartani ügyfeleit. Ezt úgy próbálják meg elérni, hogy a már meglévő pénzek újbóli lekötésére is kínálnak akciós betéteket, és ezek kamata gyakran megegyezik az új források után fizetett hozamokéval. A módszerek ebben a tekintetben is eltérőek: van olyan bank, amely elvárja, hogy megtakarításunkat újabb pénzekkel növeljük, és ekkor a régi összeg után is megfizeti a magasabb kamatot, de van olyan is, amely azt "jutalmazza", ha részt vettünk egy korábbi akciójában. Akad azonban olyan pénzintézet is, amely semmilyen feltételt nem szab, hanem szó nélkül adja az akciós kamatot a meglévő megtakarításra is.

Ám nemcsak a forintbetétek fizetnek tisztességes kamatot, hanem az euróbetétek is. Hat hónapos lekötés mellett általában 4-4,5 százalékkal kamatoznak, ami elmarad ugyan a tavaly őszi 5-5,5 százalékos éves hozamoktól, és inkább a tavaly augusztusi 4 százalék körüli szintnek felelnek meg, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy az Európai Központi Bank (EKB) időközben folyamatosan szigorított a monetáris kondíciókon. Míg tavaly októberben az EKB irányadó rátája 3,75 százalék volt, addig most már csupán 1,25 százalék, vagyis ha így nézzük, a magyarországi bankok még most is tisztességes felárat hajlandók fizetni azért, hogy az eurót ne a párnacihában tartsuk. Némi keresgéléssel egyébként még most is találhatunk 6 százalékon kamatozó euróbetétet, de ma már nem ez a jellemző.

Bár a bankok most versengenek a pénzünkért, azért a régi, jól bevált trükkök sem tűntek el teljesen. A legáltalánosabb az, amikor a lekötésünk a kamatperiódus végén automatikusan megújul. Az akciós kamatok pedig általában kizárólag az első kamatperiódusra vonatkoznak, további lekötésekre már az állandó kamatok érvényesek, melyek jó, ha a felét, de inkább csak a harmadát hozzák a reklámokban meghirdetettekhez képest. Ha ilyet tapasztalunk, jobban tesszük, ha másik pénzügyi szolgáltatót választunk, ma már ugyanis nem nehéz olyan bankot találni, amelynél nem kell folyamatosan utaztatnunk a pénzünket vagy állandóan résen lennünk ahhoz, ha jó feltételek mellett szeretnénk lekötni megtakarításunkat.

Ha az Országgyűlés elfogadja a Pénzügyminisztérium által a napokban benyújtott módosító javaslatot, akkor hamarosan megváltozhat a betétbiztosítás hazai menete. Az elképzelés szerint a kártalanítás összege a jelenlegi 13 millió forintról 50 ezer euróra módosulna, a kifizetés ideje pedig három hónapról húsz munkanapra csökkenne. Az előbbi változás már június 30-án hatályba léphet, míg az utóbbit jövő év elejétől kellene alkalmazni. Bár a kártalanítás felső határa ezentúl 50 ezer euró lenne, ez nem azt jelenti, hogy a forintbetéteseket is az európai közös pénzben fizetnék ki. Ilyen esetekben a MNB aktuális devizaárfolyamán kell majd átváltani az eurót, s az ennek megfelelő forintösszeg lesz a kártalanítás plafonja. (Vagyis például egy háromszáz forintos euróárfolyam esetében 15 millió forint.) A változtatásra egyébként azért van szükség, hogy megfeleljünk az uniós betétbiztosítási irányelvnek.

A bankok közötti verseny kiéleződésének és persze a magas kamatoknak köszönhetően az utóbbi hónapokban jelentősen élénkült a háztartások megtakarítási kedve. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lakossági betétállomány februárban csaknem 7395 milliárd forint volt, amely 854 milliárdos gyarapodást jelent a szeptember végi 6541 milliárd forintos állományhoz képest. A növekedés lendülete annak ellenére töretlen, hogy tavay ősz óta a kamatok valamelyest csökkentek. A csúcsot novemberben érték el a hozamok, akkor a bankok a lakossági ügyfelek lekötött betéteire átlagosan 11,16 százalékot fizettek, míg februárra - a jegybanki alapkamat olvadását követve - ez a mutató 9,53 százalékra csökkent.