A 2006-ban bevezetett nyugdíj-előtakarékossági számlától szorgalmazói - főleg a tőzsde akkori vezetői - azt remélték, hogy így a kisbefektetők is "felfedezik" a részvényeket, hiszen az adó-visszatérítés jelentősen mérsékli a kockázatokat. Az igénybe vehető kedvezmények hasonlóak az önkéntes nyugdíjpénztári tagságéhoz: a befizetett összeg 30 százaléka igényelhető vissza a személyi jövedelemadóból, a nyugdíjkorhatártól legföljebb 15 évre lévőknek maximum évi 130 ezer forint, a fiatalabbak esetében 100 ezer forint, az elért hozamot pedig nem terheli kamat-, illetve árfolyamadó. A nyugdíjas kor elérése előtti felvételnek viszont még szigorúbbak a szankciói, mint a pénztári megtakarításnál: a kapott adókedvezménynek 120 százalékát kell a büdzsének téríteni, emellett a felvett összeget társadalombiztosítási járulék is terheli.

A várt roham még a tőzsde hegymenetében is elmaradt. Míg Ausztriában annak idején egy év alatt 280 ezren éltek a hasonló számlanyitási lehetőséggel, nálunk - a Takarékbank tavaly év végi elemzése szerint - mintegy 160 ezren. Az előző évi folyamatok tükrében pedig az is kérdéses, nem bizonyul-e majd túl optimistának a feltételezés, hogy a következő három évben még vagy 400 ezerrel nő a nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitók száma. Az általunk megkérdezett pénzintézetek tapasztalata ugyanis az, hogy tavaly jócskán megcsappant a számlanyitási kedv.

Történt ez annak dacára, hogy az említett jelentés számításai szerint az öngondoskodási lehetőségek közül e megtakarítási forma révén érhető el a legmagasabb hozam. A számlavezetés díja ugyanis mintegy negyede az önkéntes nyugdíjpénztárakban felszámolt működési költségeknek, a jóval nagyobb rugalmasság miatt pedig az elérhető hozam is magasabb. A Takarékbank által közzétett modellportfóliók alapján a csak állampapírba fektető pénztár átlagos hozama - adókedvezmény nélkül - mínusz 5,7 százalék volt, a nyesznél az elemzők plusz 7,2 százalékra becsülték a hozamot. Míg a negyedrészben részvényeket is tartalmazó portfolióból még ötszázalékos nyereséget lehetett "kihozni" a nyugdíj-előtakarékossági számlán, az önkéntes pénztáraknál ez az eszközösszetétel több mint 18 százalékot vitt el a befektetésből.

A nyesz lehetőségével élők - szemben az önkéntes pénztári tagokkal - többnyire maximálisan kihasználják az adókedvezményt, sőt többen a kedvezményre jogosító summánál magasabb összeget is kezelnek ezen a számlán, aminek oka feltehetően a - reménybeli - hozam adómentessége. A megtakarítások átlagos nagysága a nyesz-számlákon 2007-ben 1,3 millió forint volt, s a takarékbanki elemzés azzal számolt, hogy ez az összeg tavaly nem nőtt jelentősen.

Ezt a várakozást igazolják az Unicredit Bank tapasztalatai is, ahol eddig összességében több ezren nyitottak ilyen számlát. Komócsi Sándor ügyvezető igazgató elmondása szerint azonban tavaly - az év második felének történései tükrében érthetően - a korábbi évekhez viszonyítva csökkent a nyeszt nyitók száma, és kevesebb pénzt is helyeztek el ezeken a számlákon.

A nyugdíj-előtakarékossági számla nem igazán váltotta be a az ügyfelek kockázatvállalási hajlandóságára vonatkozó reményeket. Az Unicredit Banknál a többség állampapírban kamatoztatja a megtakarítását, igaz a "trendforduló" tavaly következett be: a számlatulajdonosok korábban azért bátrabban vásároltak részvényeket vagy részvénytúlsúlyos befektetési jegyeket. A K&H-nál és a Budapest Banknál is legfeljebb "valamivel" mondják kockázatvállalóbbnak a nyesz-klienseket az átlagos ügyfélkörükre jellemzőnél.

A kedvezményes megtakarítás lehetőségével élők többsége ötven körüli vagy annál idősebb, tehát már elég közel áll a nyugdíjkorhoz, feltehetően ez is indokolja az óvatos befektetői magatartást. Egyedül a Budapest Banknál említette Fatér Gyula ügyvezető igazgató azt, hogy 30-40 közöttiek is nyitnak nyugdíj-előtakarékossági számlát, de annál fiatalabbak már elvétve sem.