Az OTP és az FHB után egy újabb pénzintézetnek, a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) nyújt hitelt a magyar állam - az erről szóló megállapodást tegnap írta alá Veres János pénzügyminiszter, valamint Erős János és Czirják Sándor, a fejlesztési bank két vezérigazgatója. Ahogyan a két másik bank, úgy az MFB esetében is a hitelezési aktivitás fenntartása, bővítése, illetve ezen keresztül a globális pénzügyi és gazdasági krízis magyarországi hatásainak mérséklése indokolta a kölcsönt. (Az OTP és az FHB március 25-én állapodott meg a hitelről, az előbbi bank 400 milliárd, míg az utóbbi 120 milliárd forintot kap az államtól.)

A megállapodás szerint az MFB négy devizanemben (euró, font, dollár és japán jen) összesen mintegy 170 milliárd forint értékű (578 millió euró) kölcsönt kap. A piaci módon és piaci kamatozás mellett nyújtott hitelt a bank két részletben, július 19-én és december 10-én kapja meg. A kölcsönt egyenlő részletekben, nyolc negyedév alatt, 2012 végéig kell visszafizetnie az MFB-nek. A hitelt a Magyarország által még ősszel az Európai Uniótól, a Nemzetközi Valutaalaptól és a Világbanktól felvett, összesen 20 milliárd eurós kölcsönből biztosítja az állam.

A hitelből 436 millió eurót az idén lejáró kölcsönök és kötvények törlesztésére fordít az MFB, míg a fennmaradó 142 millió eurót a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) kapja meg - tudtuk meg Czirják Sándortól. A vezérigazgató elmondása szerint az állami pénzre azért volt szükség, mert a jelenlegi helyzetben az MFB a piacról külső forráshoz nem tud hozzájutni, s bár a lejáró hitelek visszafizetését a bank saját eszközeiből is meg tudná oldani, ám ez csökkentené hitelezési aktivitását. Az állami kölcsönnek köszönhetően azonban az MFB-nek nem kell visszafognia kihelyezéseit: a bank vállalta, hogy 2010 végéig 55 milliárd forinttal növeli a vállalkozói hitelek állományát. A bank által folyósított új kölcsönök összege persze ennél lényegesen nagyobb, az 55 milliárd az új és a visszafizetett hitelek különbözete. Az MFB idén 120 milliárd forintos hitelkihelyezéssel számol - tette hozzá.

Az Eximbank esetében a hitelre nem a lejáró kölcsönök törlesztése, hanem a hitelkihelyezés, vagyis közvetve az export-import cégek üzleti aktivitásának növelése miatt volt szükség - mondta Czirják. Az MFB-t azért kellett közbeiktatni, mert a bank nem felelt meg az állami kölcsön nyújtását lehetővé tevő jogszabály előírásainak. Az Eximbank működését egyébként eddig is kétharmad részben az MFB finanszírozta, ez az arány a mostani kölcsönnel 80 százalékra emelkedik - tette hozzá.

Az MFB-nek nincs szüksége a banktámogató csomag részeként elérhető tőkeemelésre - mondta lapunknak Czirják Sándor vezérigazgató. A bank az elmúlt hat évben nyereségesen működött, ezért tőkehelyzete erős és stabil, saját tőkéje 2008 végén 136,6 milliárd forint volt - tette hozzá. Az állami hitelben részesülő bankok közül az FHB kért és kapott a banktámogató csomagból további 30 milliárd forintot. A tőkeemelésre azért volt szüksége a jelzálogbanknak, mert a 120 milliárdos kölcsön miatt az egyébként megfelelő tőkehelyzetű pénzintézet mutatói jelentősen romlottak volna.