A Vahl Tamás irányította SAP Hungary versenyhivatali elmarasztalásai közül a legfajsúlyosabb, egyetemi kartellként elhíresült ügyben az SAP és az IBM leányvállalatai egyaránt 690 millós bírságot kaptak, amiért 2004-ben összejátszottak az öt magyarországi egyetem által, gazdálkodásirányítási, illetve kórházi informatikai rendszerekre kiírt, összesen 13,7 milliárdos értékű közbeszerzéseken. A két világcég, illetve a 130 millió forintra büntetett ISH Kft. a GVH megállapítása szerint nemcsak hogy felosztotta egymás között a piacot, de az ELTE pályázata esetében a cégek gyakorlatilag maguk szövegezték a részvételi felhívást. Amikor a versenyhivatal kartell-csoportja 2004 októberében a cégeknél rajtaütésszerű vizsgálatot tartott, az ott lefoglalt számítógépeken talált üzenetek arról tanúskodtak, hogy a társaságok egy jó hónappal a tender hivatalos kiírása előtt már javában egymás között küldözgették a pályázat szövegét, illetve ezt a szöveget továbbították a pályázat lebonyolításával 2003-ban megbízott Deloitte-nak. A versenyhivatali vizsgálók az SAP üzletágvezetőjén és a kereskedelmi igazgatóján kívül ebben az ügyben Vahl Tamást is meghallgatták. A GVH-határozatban erről csak annyi olvasható, hogy az ügyvezető szerint a GVH által versenykorlátozó hatásúnak tartott, 2004 februárjában aláírt együttműködési megállapodás voltaképpen nem valósult meg, mivel más volt a cégek elképzelése.

Vahl Tamás

A cégek bírósághoz fordultak a GVH döntése ellen, ám a Fővárosi Bíróság 2007-ben csak mérsékelt az eredeti büntetéstételen - így az SAP-nek végül csak 620 millió forintot kellett a GVH számlájára befizetni. A tízszázalékos mérséklést a cégek annak köszönhették, hogy a bíróság nem látta bizonyítottnak azt, hogy a kartellmegállapodásuk a piacfelosztás mellett az egészségügyi informatikai piacra akkor belépni szándékozó konkurens Synergon kiszorítása lett volna.

Érdekesség - bár a két kartell között nem volt kapcsolat -, hogy a GVH néhány hónappal később, 2006 szeptemberében éppen a Synergonnal való kartellezésért marasztalta el az SAP-t. A két vállalkozás a 2003-ban a győri önkormányzat által, majd 2004-ben a Paksi Atomerőmű Zrt. által kiírt közbeszerzéseken egyeztetett a versenyhivatal szerint. Mivel ezek a közbeszerzések az egyetemiekhez képest nagyságrendekkel kisebb tételek voltak, ehhez igazodtak a bírságok is: a két ügyben a GVH cégenként 21,8-21,8 millió forintos intőt írt rótt ki a két vállalkozásra. Ennél egyelőre jóval többet bukott a Synergon, illetve közvetve az IBM: miután a GVH döntése idén januárban jogerőre emelkedett, februárban a Bajnai Gordon vezette Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) erre is hivatkozva nyilvánította eredménytelennek a digitálistábla-tenderként elhíresült, oktatásinformatikai eszközökre kiírt közbeszerzést. A közbeszerzési törvény ugyanis az ajánlattevőknek lehetőséget ad arra, hogy a versenyhatóság által jogerősen elmarasztalt céget, illetve a tíz százalékot meghaladó alvállalkozót kizárják a közbeszerzésből - ilyen volt az IBM által vezetett konzorcium tagjaként a Synergon is.

A győri kartellügyben 2005-ben indult vizsgálat végeredményét már nem Vahl Tamásnak kézbesítették: az SAP és Vahl útjai 2007 nyár elején közös megegyezéssel elváltak. A 2005-ös év más szempontból is emlékezetes lehet Vahlnak. A hazai információs társadalom fejlesztéséért tett erőfeszítéseinek elismeréseként ekkor vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét.