Uniós pénzzel gyorsítják az építőipart
Az építőipar nemcsak szenvedője a válságnak, de az egyik lehetséges gyógyszereis, ha megkapja az ehhez szükséges kormányzati támogatást. Nemcsak elnyeli a befektetett pénzt, de munkahelyeket teremt az alacsonyan képzetteknek is, ráadásul újabb befektetéseket vonz. Elemzések szerint egy befektetett forint négy továbbit hoz magával. Ráadásul kevéssé importigényes, azaz nem függ napi szinten a forint árfolyamának ingadozásától. Egyértelmű azonban, hogy ezek az előnyök megrendelések és megfelelő üzleti környezet nélkül képtelenek érvényesülni.
Tavaly már történtek intézkedések, amelyek az építőipar helyzetét próbálták rendezni. A kormány gyorsítási programja keretében több mint 30 törvényt és kormányrendeletet módosítottak. A csomag legfőbb eredménye, hogy az általános építési engedélyezés egyszerűbbé vált, például 30 százalékkal csökkent az építésügyi hatósági engedélyhez kötött munkák köre, vagy például a kiemelt beruházásoknál a szakhatósági eljárások ügyintézési határideje 15 nap lett. További egyszerűsítések is várhatók, melyeknek jogi előkészítése jelenleg is zajlik. Kiemelt figyelmet kap a párhuzamos eljárások számának csökkentése, miként a lánctartozások problémájának kezelése is.
Könnyebbséget jelent az is, hogy az uniós támogatásokra felvehető előleg összegét 24-ről 40 százalékra emelte a kormány. A jövőben ellenőrizni fogják, hogy a pénz valóban a projekttel kapcsolatos kiadásokra megy el, és nem átmeneti pénzügyi problémák vagy épp működési költségek fedezetéül szolgál. Ez több oldalról is segítség, a projektek gazdái bátrabban vághatnak bele a fejlesztésbe, tudván: van elegendő tőkéjük az induláshoz. A kivitelező vállalkozók is biztosabbak lehetnek abban, hogy időben hozzájutnak a pénzükhöz. Április elsejétől, ha az uniós fejlesztési projektek kapcsán a lebonyolító szervezet késik a beruházási összeg kifizetésével, késedelmi kamatot kell fizetnie.
Emellett a gazdasági tárca, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség néhány további jogszabály-módosítást is kilátásba helyezett a közbeszerzésekkel és a jólteljesítési garanciákkal kapcsolatban. Utóbbit előszeretettel alkalmazzák a beruházások kivitelezéséhez kapcsolódó építési szerződéseknél: a munkáért járó pénzből egy bizonyos összeget visszatartanak, hogy később abból fizessék az esetleges hibák kijavítását. A ki nem fizetett részlet a szerződéses összeg 10-20 százalékát is elérheti, holott a gyakorlat azt bizonyítja, hogy ennél lényegesen kevesebb, nagyjából 3-5 százalék is elegendő volna a javításokra. Miközben a visszatartott pénz a projekt gazdájának biztonságérzetet ad, hogy a vállalkozó jó munkát végez, hiszen hozzá akar jutni az összeghez, a kivitelezők esetében, különösen a jelenlegi gazdasági környezetben komoly likviditási problémát okozhat. Ráadásul a gyakorlat az egyik kiváltó oka a körbetartozásoknak is.
A közbeszerzésekkel kapcsolatban az NFÜ olyan jogszabály-módosítást kezdeményez, hogy akik a nyílt helyett tárgyalásos közbeszerzési eljárást kívánnak lefolytatni, kötelesek legyenek százszázalékos biztosítékot adni az elnyert támogatás összegére, és ettől csak külön engedéllyel térhessenek el.
Azzal, hogy a jogszabályi környezet változik, nem jutnak munkához az ágazat szereplői, ezért a kormány több mint 1800 milliárd forintot fordít új beruházásokra. A beruházásélénkítő csomag tételesen, határidőkre lebontva tartalmazza azokat az uniós fejlesztéseket, amelyek során 267 iskola, 23 rendelőintézet, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 kilométer vasúti és mintegy 350 kilométer közúti beruházás valósulhat meg. Köztük van a M4-es autóút Pest megyei szakasza, a Mezőcsáti kistérség járóbeteg-szakellátásának fejlesztése vagy éppen a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal rekonstrukciója. A következő másfél évben 636 beruházás indulhat meg az uniós segítséggel. A cél a munkahelyek teremtése, a vállalatok pénzhez juttatása, valamint a beruházások élénkítése. Ezek felkerültek a tavaly novemberben indított Építőipari Piactér (www.nfu.hu/epitesugyi_kereso) néven működő keresőoldalra, amelyen a hazai forrásokból már közbeszereztetett nagyobb projektek is megtalálhatóak. A listában szereplő valamennyi fejlesztés megvalósítása 2009-2010 között elindul. Az adatbázisban az uniós támogatásban részesülő építési beruházások, a közbeszerzési eljárások adatait tették elérhetővé. Az érdeklődők kereshetnek a kormány által már jóváhagyott, de még nem kiírt kiemelt projektek között, valamint az uniós pályázatokhoz kapcsolódó, közbeszerzési pályázatot nem igénylő üzleti lehetőségek között is. Az átláthatóság jegyében a beruházások menete, mindenki számára elérhető.
A következő években csaknem 2000 építésügyet érintő beruházás valósulhat meg az egészségügy, az oktatás, a városrehabilitáció, a közlekedési és közüzemi infrastruktúra, az ipar, a kereskedelem és környezetvédelem területén. A legnagyobb megrendeléseket többek között az ezer kilométer alsóbbrendű út felújítása és építése, a 19, Brüsszelben lévő nagyprojekt, a panelprogram, a távhő-korszerűsítés és a támogatott lakásfelújítások jelentik.
Brüsszeli igenek nagy fejlesztésekre
Az Európai Bizottság áprilisban három magyar nagyprojektet fogadott el. A debreceni és a miskolci után a szegedi villamoshálózat fejlesztését, a Közép-Duna-vidéken levő illegálisan működő hulladéklerakók felszámolását, valamint Békéscsaba szennyvíztisztításának, csatornázásának fejlesztését is jóváhagyta. További 17 nagyberuházás van túl a kormánydöntésen, amelyek közül 14 már Brüsszelben várja a támogató döntést. Magyarország eddig több mint 40 megafejlesztést nevezett meg. Ezek mindegyike közlekedésfejlesztési vagy környezetvédelmi beruházás. Infrastruktúra-fejlesztés esetén a 13 milliárd forint, a környezetvédelmi fejlesztéseknél pedig a 6,5 milliárd forint az az értékhatár, amitől Brüsszel mondja ki a végső szót.
A nagyprojektek között olyan közlekedési beruházások szerepelnek, mint a 4-es metró, az M7-es autópálya, az M43-as gyorsforgalmi út építése és a Kelenföld-Székesfehérvár vasútvonal fejlesztése. Jóváhagyásra várnak környezetvédelmi fejlesztések is, mint Nyíregyháza és Makó csatornázási- és szennyvíz programja.
Mindenki egyeztet mindenkivel
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) rendszeresen egyeztet az ágazatban működő szakmai szövetségekkel: az Építési Vállalkozók Országos Szövetségével, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetséggel, az Építész- és a Mérnökkamarával. Kidolgoztak egy az építőipari válságkezeléshez kapcsolódó programot is, ennek egyeztetése az Országgyűlésben jelenleg zajlik. A parlamenti pártok felkarolták az NFGM szakmai kezdeményezéseit, ezekről ötpárti megegyezés született. Az eddigi egyeztetések tapasztalata, hogy egyetértés van a problémák azonosításában a szakma, a kormány és a parlamenti pártok között. A megoldásra adott válaszok kapcsán ugyanakkor már eltérések mutatkoznak. Az országgyűlési határozattervezet kiindulópont, amelyhez számos kiegészítés, módosítás érkezett. A parlament várhatóan a héten tárgyalja a javaslatot.
