Húsz év késést nem könnyű behozni
Elsőre akár soknak is tűnhet, hogy Magyarországon tavaly év végén 8,9 millió bankkártya volt forgalomban, ám a helyzet az, hogy az egy főre jutó kártyaszám tekintetében messze elmaradunk az európai uniós átlagtól, de még a régió legtöbb országában is több bankkártyát használnak, mint nálunk - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A bankkártyaüzletág fejlettségi szintje tükrözi azt a húsz évet, amely a készpénz nélküli fizetési mód nyugat-európai és hazai megjelenése között eltelt. A kelet-közép-európai országok közül csak Lengyelországot és Romániát előzzük meg, míg például Csehország, Szlovákia vagy Bulgária előttünk jár, nem beszélve Észtországról vagy Szlovéniáról, amelyek az uniós átlaghoz közeli, illetve azt meghaladó mutatóval büszkélkedhetnek.
A kártyaelfogadó terminálok számát tekintve sem állunk sokkal jobban. Bankautomatából (ATM) tavaly év végén 4623, a boltokban bankkártyás fizetést lehetővé tevő POS-terminálból csaknem ötvenezer működött: az előbbi egy főre vetítve az uniós átlagnak alig több mint a fele, az utóbbi pedig annak csupán harmada. Régiós összevetésben e téren valamelyest jobban állunk, mint a bankkártyák elterjedtségében: magunk mögé utasítjuk például Szlovákiát, az ATM-ek esetében pedig Csehországot is. A kereskedői elfogadóhelyek száma tavaly igen dinamikusan, tizenhét százalékkal nőtt, ami azért is jó hír, mert a hálózat bővülése nagyban hozzájárul a szélesebb körű kártyahasználathoz.
A hazai piacra rá is férne némi élénkülés, a plasztiklapok száma ugyanis az utóbbi két évben nem bővült dinamikusan. Míg 2005-ben és 2006-ban tizenhárom, illetve tizenegy százalékkal nőtt a forgalomban lévő kártyák száma, 2007-ben csupán négy, és tavaly is mindössze öt százalékkal gyarapodott. A hazai kártyák döntő többsége, 80 százaléka bankszámlához kapcsolódó, az azon lévő fedezet erejéig használható betéti kártya, a többi hitelkártya. Utóbbiakkal nem a saját pénzünket költjük, hanem a bank által megállapított hitelkeretből vásárolhatunk, vagyis kölcsönt veszünk fel a pénzintézettől. A hitelkártyák korábban igen gyorsan terjedtek Magyarországon, az utóbbi két évben azonban ez a folyamat lelassult: míg 2005-ben és 2006-ban 103, illetve 52 százalékos volt a gyarapodás, 2007-ben és 2008-ban csupán kilenc és két százalék. Az MNB szerint a lefékeződésben az is szerepet játszott, hogy - valószínűleg a gazdasági válság miatt - mind a kártyát kibocsátó bankok, mind az ügyfelek óvatosabbakká váltak.
Bár a bankkártyák elterjedése az utóbbi időben lelassult, a meglévőket mind többet és egyre okosabban használjuk. A magyarországi ATM- és POS-berendezéseken tavaly 298 millió művelet keretében több mint hétezermilliárd forint értékben vásároltak és vettek fel készpénzt a kártyabirtokosok, ami hat-, illetve tízszázalékos növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest. A készpénzfelvétel és a fizetés aránya is javul: tavaly már százból ötvenhat esetben áru vagy szolgáltatás ellenértékét fizették ki bankkártyával, ami azt jelzi, hogy mind többen ismerik fel a készpénz nélküli fizetésben rejlő előnyöket. Javulni azonban bőven van még hova: míg az unióban évente átlagosan harminchétszer használják a vásárlók bankkártyájukat fizetésre, Magyarországon csupán tizenhatszor. Készpénzfelvételre is ritkábban használjuk a kártyát (az uniós átlag évi tizennyolc, a magyar tizennégy alkalom), de ez valószínűleg annak tudható be, hogy egyszerre nagyobb összegű készpénzt veszünk fel, majd abból intézzük a vásárlásainkat, ahelyett, hogy erre a célra a kártyát használnánk.
Ha első bankkártyánkat készülünk igényelni bankunktól, érdemes inkább a betéti kártyák közül választani. Ezek csak annyi költést tesznek lehetővé, amennyit aktuálisan rendelkezésre álló pénzünk, azaz a számlaegyenleg megenged. Hitelkártya használatában akkor gondolkodjunk, ha már kellő rutint szereztünk pénzügyeink kezelésében, és rendszeres, önálló jövedelmünk van. A hitelkártyával kölcsönbe vett pénzt ugyanis magas, gyakran 40 százalékot megközelítő hitelköltség mellett kell visszafizetni, ha a kártyával készpénzt veszünk fel, vagy ha a kártyás vásárlást követően a bank által megadott határidőn belül nem fizetjük vissza a fennálló teljes tartozásunkat (amelynek összegét növelik a bank által felszámított különböző díjak, például az éves kártyadíj is). Nagyon sokan követik el azt a hibát, hogy a hitelkártyájukon az elszámolás napjáig megjelent tartozást csak részben törlesztik időre: ilyenkor a bank a teljes összegre a hitel igénybevételének első napjától visszamenőleg számítja fel a kamatokat.
A számunkra leginkább megfelelő bankkártya kiválasztásánál arra is érdemes odafigyelni, milyen költségek kapcsolódnak hozzá. Általános gyakorlat minden kártyatípusnál, hogy a vásárlásért a bank nem számít fel díjat, belföldön a bankkártyás fizetés ingyenes. Ha azonban automatából veszünk fel pénzt, azt jellemzően díj terheli. Ennek mértéke bankonként eltérő, sőt attól is függ, hogy pénzintézetünk saját automatáját vagy más bankét használjuk. Ha külföldön is használni akarjuk kártyánkat, előtte mindenképpen tájékozódjunk a kártyahasználat díjairól, az árfolyamokról és az egyéb átváltási feltételekről, így nem érhet minket kellemetlen meglepetés.
