Április 17-én alakul meg a Pálinka Nemzeti Tanács, amelynek felállítását a tavaly ősszel elfogadott pálinkatörvény írja elő - jelentette be szerdán Agárdon Harcz Zoltán, Gráf József agrárminiszter kabinetfőnöke. A Pálinka Céh Egyesület szervezésében megtartott szakmai fórumon ismertették, hogy a tárcavezető kiket kért fel tanácstagnak: a helyszínen mind a 13 jelölt jelezte, vállalja a három évre szóló megbízást. A grémiumba egyébként öt szakmai szervezet delegált tagokat, a kormányt csupán egy pénzügyminisztériumi tisztviselő képviseli.

Szilágyi László, aki a 19 főzdét tömörítő Pálinka Céh Egyesület ügyvezetőjeként szintén tagja lesz a testületnek, kérdésünkre azt mondta, a Pálinka Nemzeti Tanács legfőbb feladata a pálinkának mint nemzeti kincsnek a megóvása és népszerűsítése lesz. A legsürgősebb feladatok közül kiemelte a pálinka minőségi paramétereinek az eddiginél szigorúbb és pontosabb meghatározását, ezzel összefüggésben a minőség-ellenőrzés hatékonyabbá tételét, továbbá a minőségi problémák miatt kiszabható szankciók kidolgozását. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint ugyanis csak azokkal a gyártókkal szemben lehet fellépni, akik pálinka néven forgalmaznak olyan gyümölcspárlatokat, amelyek valójában nem tekinthetők pálinkának.

A szervezet feladatai közé tartozik a pálinka nemzeti stratégia, valamint egy ehhez kapcsolódó pálinkamarketing-stratégia kidolgozása is. Mindkét készülő dokumentumtól azt várják, hogy hatékonyabbá tegye a magyar pálinka hazai és külföldi piacokon való megjelenését. A Pálinka Nemzeti Tanács szorgalmazni fogja, hogy a jövőben valamennyi kereskedelmi főzde használja a speciális - barackvirág színű - pálinkazárjegyet, ami a vásárlók számára könnyen felismerhetővé teszi az áruházak polcaira kihelyezett párlatok közül a valódi pálinkákat.

Az agárdi konferencia másik kiemelt eseménye az elkészült magyarországi pálinkatérkép bemutatása volt. A kiadvány szakmai részét kidolgozó Szilágyi László elmondta, a térképen megjelölték azokat a földrajzi egységeket, amelyeken a jelenlegi hét eredetvédett magyar pálinkát - a szatmári szilvát, a kecskeméti barackot, a szabolcsi almát, a békési szilvát, a gönci barackot, az újfehértói meggyet és a göcseji körtét - készítik. Horváth Gyöngyvér, a kiadványt megjelentető Agrármarketing Centrum munkatársa a térkép bemutatásakor kiemelte: az elérhetőségeikkel együtt bejelölték mind az 54 magyarországi kereskedelmi pálinkafőzdét, a kiadvány hátoldalán pedig az alapanyagot jelentő gyümölcsfajtákról, a pálinkakészítés jogi és szakmai hátteréről, továbbá a pálinkafőzés technológiájáról olvashatók információk. A térkép elkészültét az agártárca által 2008-ban pálinkamarketingre fordított 150 millió forintos keretből finanszírozták. A kétezer példányban kiadott térképet különböző turisztikai rendezvényeken, gasztronómiai fesztiválokon, pálinkaszaküzletekben, valamint térképboltokban lehet majd kapni.