Felfoghatatlanul nagy öszszegre rúgnak az Európai Unióban a vállalatok közötti, illetve a cégek és a hatóságok közötti késedelmes fizetések. Günter Verheugen iparpolitikáért felelős biztos azt mondta, hogy 1900 milliárd eurót tesz ki a határidőn túl kifizetett számlák összege, s ebből 1200 milliárd az állami pénz, a közbeszerzések kifizetésének késői teljesítése. - A késedelmes fizetések megakasztják a vállalkozások fejlődését, és még egyébként életképes vállalatokat is a csőd szélére sodorhatnak, főként, ha kis- és középvállalkozásokról van szó. A hatóságok fizetési kultúrája mind a mai napig sok kívánnivalót hagy maga után - hangoztatta a biztos. S hozzátette: megengedhetetlen, hogy a hatóságok késve fizessenek. Az új javaslat erőt adhat a gazdasági válság leküzdéséhez is. Verheugen jó példáként említette Portugáliát, ahol a pénzszűke okozta válság időszakában az állam azonnal fizet, míg Nagy-Britanniában tíz napra csökkentették a határidőt.

A szerdai előterjesztésnek három főbb pontja van. Először is a számla beérkezte után a hatóságoknak harminc napon belül ki kell egyenlíteniük a feltüntetett összeget, ha nem teszik, kamatot fizetnek, megtérítik a behajtási költségeket, és az esedékes összeg öt százalékáig kártérítést is lerónak. Másodszor: a vállalkozók között a szerződéskötési szabadságot tiszteletben tartanák, de késedelem esetén a cégek egymástól is követelhetik a kamatot és a behajtási költséget. Harmadszor: a nagymértékben tisztességtelen szerződésekre vonatkozó szabályokat is szigorítják.

A javaslatokat még a kormányok álláspontját képviselő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, de Verheugen szerint erre jó esély van a jövő év elején. A tagországoknak át kell ültetniük jogrendjükbe az új irányelvet, s annak megfelelően kell eljárniuk. Ellenkező esetben a bizottság fellép velük szemben.

Több mint 400 milliárdos az építőipari körbetartozás

Az építőipari körbetartozások összege már több mint 400 milliárd forint - mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke a lánctartozásokról rendezett fórumon. Az alelnök kiemelte, hogy a lánctartozás mértéke a múlt évben sem csökkent, pedig visszaszorítására 2007-ben jogszabályt is módosítottak. A mikro- és kisvállalkozá-sok helyzete a legrosszabb, miután ők a legkiszolgáltatottabbak a piaci versenyben. (MTI)