Miután az orosz Szurgutnyeftyegaz "előre nem egyeztetett" módon megvette az osztrák OMV-től a Mol 21,2 százalékát, a magyar olajcég igazgatósága számos módosítást javasol a közgyűlésnek a cég alapszabályában. A módszer nem meglepő: már az OMV felvásárlási szándékaira is a Mol alapszabályában, illetve a magyar törvényhozásban találtak ellenszert. A tavaly született lex Mol már eleve azt a szabályt vezeti be a "Molhoz hasonló" vállalkozásokra, hogy az igazgatóság fő szabályként csak a részvényesek több mint háromnegyedének egyetértésével küldhető el, a vezetők egyes részvényesek jogait korlátozhatják, és a cégek tetszőleges mértékben vásárolhatnak fel saját részvényeket.

A Mol alapszabálya is tartalmazott már az OMV-re szabott pontokat: ilyen volt például, hogy az igazgatósági tagokból eddig félévente legfeljebb hármat lehetett visszahívni. (Igaz, erről már 2006-ban döntöttek, amikor az OMV még nem teregette ki a lapjait.) Most ez tovább szigorodna, negyedévente egyre.

Az áprilisi közgyűlés előtt közzétett több mint százoldalas előkészítő anyag egyértelműen reagál a Szurgutnyeftyegaz megjelenésére, amenynyiben több módosítást "a jelenlegi részvényesi átrendeződéssel" indokol. Ilyen például, hogy a vevőnek be kell mutatnia a részvényesi összetételét, különben az igazgatóság korlátozhatja szavazati jogait.

Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője ezt úgy értelmezi: ha a Szurgutnyeftyegaz nem tárja fel pontos tulajdonosi szerkezetét - ez egyelőre várat magára -, akkor felmerülhet szavazati jogainak korlátozása.

A javaslatok ezenfelül több jogot biztosítanának az igazgatóságnak a felvásárlási ajánlatok elfogadásával és különböző tőkeműveletekkel kapcsolatban. Külön szabályoznák az állami tulajdon szerepét is. A cégben jelenleg az állam egy különleges jogokkal bíró "B" részvénnyel a legalapvetőbb döntéseket blokkolhatja. Habár a HVG értesülései szerint az Európai Bizottság elmarasztalás nélkül megszüntette az ezzel kapcsolatos vizsgálatot, a Mol-igazgatóság mégis tágabb teret engedne a "tőke szabad áramlásának": a "B" részvényt javaslatuk szerint ezután a magyar állam akár el is adhatná. Szintén törölnék azt a kitételt, hogy a tulajdonosok 10 százalékos felső szavazati korlátja (az OMV szinte ez ellen kelt ki leginkább) a magyar államra nem vonatkozik. Herczenik Ákos szerint ez nem azt jelenti, hogy a Mol nem bízik a magyar állam és az igazgatóság hosszú távú bizalmi viszonyában, ez sokkal inkább úgy értelmezhető: az igazgatóság nem lát különösebb esélyt a viszony megromlására, ami lehetővé teszi ezt a könnyítést.

A javaslatok bizton számíthatnak a közgyűlés igenjére. Herczenik Ákos szerint a részvények birtokosainak több mint 40 százaléka továbbra is az igazgatósággal "barátinak" nevezhető: ilyen az OTP, az offshore Magnolia, a BNP Paribas, az ING, valamint a szakmai befektetőnek számító ománi állami olajtársaság és a cseh CEZ is. (A Mol saját birtokában ezenfelül még több mint 8 százaléknyi - nem szavazó - részvény van.)

Az előkészítő dokumentumban a Mol tavalyi évről szóló értékelése mellett helyet kaptak az auditált eredményadatok is. Ebből kiderül, hogy a Mol csoportszinten 141 milliárd forintos eredményt ért el, amiből az igazgatóság - a korábbi évektől eltérően - semennyit nem javasol osztalékra fordítani. A magyar számviteli elvek szerint készített eredménykimutatás alapján a Mol leányvállalatok nélkül számítva viszont 223 milliárd forintos veszteséget ért el. A Molnál ezt lapunknak azzal indokolták, hogy azokat a részvényeket, amelyekre visszavásárlási lehetőségük van, évente értékelni kell. Ez a részvényáresés miatt most több százmilliárdos veszteségként jelent meg, ahogy magasabb árfolyamnál ez ugyanilyen nagyságrendben húzhatja felfelé az eredményt. Több mint százmilliárdos mínuszt hozott saját részvények bevonása is. Herczenik Ákos szerint ez az adat a részvényesek szempontjából teljesen lényegtelen, hisz csak a csoportszintű és csakis a nemzetközi számviteli szabályok szerint vett eredményadatokat nézik, amelyek ennél kedvezőbbek.

Tegnap Sólyom László köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját. Az államfő az MTI tudósítása szerint kifejezte aggodalmát a Szurgutnyeftyegaz-tulajdon-szerzés módja és lehetséges hatásai miatt. Jelezte: kérni fogja a kormányt, hogy az energiaellátás biztonságát és a tranzakció lehetséges hatásait a jövőben is vegye figyelembe az ügyben tett lépéseinél. Lapunk egyes forrásai körében továbbra is tartja magát az a vélekedés, hogy a magyar kormány és a Mol - határozott állításukkal szemben - informálisan valamiyen módon mégis értesülhetett az orosz vételi tervről az ügylet megkötése előtt. E tárgyban Valerij Muszatov, Oroszország volt budapesti nagykövetének lehetséges közvetítő tevékenységére hívták fel a figyelmünket. Az érintett azonban ezt a feltételezést lapunknak kategorikusan cáfolta. Kijelentette: Budapesten ma már csupán tudományos kutatásai kapcsán fordul meg. (A Külügyminisztérium tegnapelőtt kérette be a jelenlegi orosz nagykövetet, és vázolta a kormány aggályait a vásárlás kapcsán.) Jellemző a találgatásokra, hogy az orosz Lukoil olajvállalat vezére tegnap szintén cáfolta, hogy a Szurgutnyeftyegaztól esetleg szívesen átvennék a Mol-részesedést.

A Mol saját és csoportszintű adatai (milliárd forint)

Forrás: Mol

Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a tavalyi, 'OMV-s' közgyűlésen