Pénzügyi stabilitásról akkor beszélhetünk, ha a lakosság és a vállalatok pénzügyeit intéző bankrendszer képes ellenállni a gazdasági megrázkódtatásoknak, és zökkenőmentesen tudja ellátni alapvető funkcióit - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stabilizációs jelentésében. Ez a feltétel ma Magyarországon adott. Még úgy is, hogy a forint nagymértékben leértékelődött, az állampapír-piaci hozamok jelentősen emelkedtek, a bankok külső finanszírozása megdrágult, a gazdaság teljesítménye egyre rosszabb, összességében pedig romlik a pénzintézetek jövedelmezősége.

A pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatokat enyhíti a többi között, hogy Magyarországon nemzetközi öszszehasonlításban is magas a hitelek önrésze, átlagosan 35 százalék. Nyugat-Európában, s különösen az angolszász államokban az a jellemző, hogy az ingatlan értékének 100 vagy annál nagyobb százalékára adtak kölcsönt, azaz a hitel bedőlése esetén nem volt amiből az árak csökkenését, azaz a bank veszteségét fedezni tudták volna. Sokat segít a magyar pénzintézeteken az is, hogy nagy az ügyfelek hiteltörlesztési hajlandósága. Megint csak a fejlett államokkal összehasonlítva nálunk a legtöbben nem befektetési céllal vesznek ingatlant, ezért a végsőkig fizetnek. A magyar családok nagy részének ráadásul magasabb a jövedelme, mint amennyit hivatalosan bevall, így tovább tud törleszteni annál, amit a bankok a dokumentumok alapján feltételeznek. A pénzintézetek adósságkezelési gyakorlata is segít azonban abban, hogy minél kisebb legyen a rossz hitelek állománya.

Az MNB elemzése szerint a nem teljesítő hitelek aránya portfólión belül 2008 végén alacsony szinten, 2,6 százalékon állt. Ez a mutató a gazdaság 3,5 százalékos visszaesése mellett az idén 6-7 százalék közötti szintre emelkedhet, majd 5-6 százalékra mérséklődhet 2010-ben - vélik az MNB-nél. A bankok egyébként folyamatosan próbálják kompenzálni a veszteségeiket, az összes rossz hitel tehát nem jelenik meg veszteségként, ennek egyik eszköze például a hitelkamatok növelése.

Az elmúlt hónapokban egyébként a lakosság és a gazdasági szereplők alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez. A cégek, mivel nem jutnak elég hitelhez, visszafogják a beruházásaikat, fejlesztéseiket. Ugyanakkor emelkedik a lakosság megtakarítási hajlandósága. A pénzintézetek forrásgyűjtésben vannak, betéti kamatokkal versenyeznek a pénzért. A vállalkozói szektort ugyanakkor előnytelenül érinti a bankok óvatos viselkedése, különösen a kis- és középvállalkozások szenvednek pénzhiányban. Az átlagos vállalati kamatfelárak megduplázódtak az elmúlt fél év során, a forint- kölcsönök abszolút mértékben is drágultak. A jegybank éppen ezért számos intézkedést hozott - mondják -, amelyek legtöbbje arra irányult, hogy ne fulladjon be a vállalati hitelezés.