Gyurcsány-csomagot javasol az IMF Európában
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) borús előrejelzéseit tartalmazó és az euróövezeten kívüli kelet-európai országok felé teendő lépésekről szóló bizalmas elemzést ismertetett hétfői számában a Financial Times. A brit üzleti napilapban kiszivárogtatott kelet-európai helyzetképnek külön jelentőséget ad, hogy a múlt heti londoni G20- csúcsértekezlet 750 milliárd dollárra megemelte a washingtoni székhelyű nemzetközi pénzintézet rendelkezésére álló támogatási keretet.
A csaknem egy hónappal ezelőtt keletkezett jelentés része volt az IMF, a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közös kampányának, mellyel az Európai Uniót és a térség egyes országait közös válságellenes stratégia kidolgozására próbálták rávenni. Ennek része lett volna egy regionális segélyalap létrehozása. A lap szerint a kezdeményezést egyes nyugat- és kelet-európai országok ellenállása megbuktatta.
Mindezek mellet az IMF munkaanyagának egy másik markáns eleme, hogy az eurózónához való csatlakozás követelményeinek enyhítésére szólít fel. Azt javasolja, hogy az Európai Unióhoz tartozó kelet-európai országok váljanak kvázi tagjaivá az euróklubnak anélkül, hogy helyet kapnának az Európai Központi Bank igazgatóságában, mert az euróbevezetés nélkül a külföldi eladósodás kezelése súlyos, politikai ellenállásba ütköző szigorításokat követelne. A Financial Times példaként említi Magyarországot, amely küszködik a reformok végrehajtására képes kormány felállításával.
Az IMF kitér arra is, hogy Törökország és a volt szocialista országok GDP-je ebben az évben átlagosan 2,5 százalékkal csökken, szemben a múlt év őszi 4,5 százalékos növekedési várakozással. Az analízis szerint "a pénzügyi válság kidomborítja a feltörekvő európai gazdaságok már meglévő sérülékenységét.
A régió nemzeti valutáira nyomás nehezedik, és növekszik a feszültség a pénzegységek között." Az előrejelzés szerint a régiónak, kivéve a jelentős tartalékokkal rendelkező Oroszországot, ebben az évben 413 milliárd dolláros lejáró külső adósságot kell megújítania és 84 milliárd dolláros folyó fizetési deficitet finanszíroznia. Az IMF a térség "finanszírozási rését", azaz a piacon nem pótolható hiányt 2009-ben 123 milliárd, 2010-ben 63 milliárd dollárra becsüli. A legszélesebbre Romániában, Törökországban és Lengyelországban tárul a szakadék, noha Varsót mindeddig nagyrészt érintetlenül hagyta a válság.
Az IMF összefoglalója úgy értékeli, hogy másképp viszonyulnak a kihívásokhoz Lengyelország, a Cseh Köztársaság és azok az országok, melyeknek nincsenek közvetlen finanszírozási problémáik, de később adódhatnak likviditási gondjaik, és azok a nemzetgazdaságok, mint Magyarország, Lettország és Ukrajna, melyek máris az IMF-hez fordultak segítségért. A régió bankjainak, többnyire nyugat-európai pénzintézetek leányvállalatainak arra kell számítaniuk, hogy az adósok a hitelek 20 százalékát nem tudják visszafizetni, így a régió válságának mértékétől függően 100-300 milliárd dollár új tőkére lesz szükségük.
A Nemzetközi Valutaalap pán-európai összefogást sürget, mely rövid távú likviditási támogatásból, makrogazdasági stabilizációból, bankok újratőkésítéséből, a kelet-európai bankrendszer átstrukturálásából és a hitelek átütemezéséből állna.
Magyar felvetésként uniós falakba ütközött a régiós segélyterv
Az Európai Unió március eleji rendkívüli csúcsértekezletén Gyurcsány Ferenc az IMF most kiszivárgott válságkezelési elképzelésére igencsak hasonlító javaslatokkal állt elő. A magyar miniszterelnök egy 180 milliárd eurós kelet-európai alap létrehozását sürgette a nagy nemzetközi pénzügyi intézmények és az Európai Központi Bank bevonásával az árfolyamok védelmére és a kereskedelmi bankok finanszírozására.
z ülés előtti reggeli sajtóértekezletén azt mondta, nem kéne újabb vasfüggönyt leereszteni az új és a régi tagok között. Aztán kilenc kelet-európai tagország külön is egyeztetett, ám már aznap estére világossá vált, nincs egység ebben a táborban. A csehek eleve elzárkóztak az ötlettől, a szlovákok már euróövezeti tagok, s egyébként is az érintett államok problémái eltérőek, így a megoldás sem lehet azonos - mondták. A záróközlemény a magyar alapötletről már nem is ejtett szót, de azért kimondja: a nyugat-európai nagy bankok felelősséggel tartoznak a kelet-európai leányokért, vagyis ha odahaza támogatást kapnak, az az egész bankcsoportnak szól.
Ezt akkor mindenki fontos fejleményként értékelte, de messze nem a mentőcsomagról szól. Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke sajtóértekezletén már azt hangoztatta: külön kelet-európai programra nincs szükség, ezt maguk az érintettek sem akarják.
A rendkívüli csúcson lényegében elutasították azt a másik magyar felvetést is, hogy az eurócsatlakozás menetrendjét gyorsítani kellene és lehetne. Barroso szerint már négy új tagország átvette az eurót, vagyis a feltételek teljesíthetők. Gyurcsány Ferenc a maga részéről azt mondta, hogy felvetése iránt Sarkozy francia elnök mutatott bizonyos fokú megértést.
A magyar kormányfő a rendkívüli csúcs előtt néhány nappal ugyancsak Brüsszelben járt, ahol nem az alapfeltételek módosítását szorgalmazta, hanem a szerinte puhább szabálymódosítást, az árfolyamrendszerben eltöltendő két év lerövidítését vetette fel. Brüsszelben viszont egyelőre inkább azt hangoztatják, hogy a szabályrendszert nem lehet gyorsan átírni, azaz az eurózónatagok, úgy látszik, ragaszkodnak ahhoz, hogy minden belépő menjen végig ugyanazon az úton. (Munkatársunktól)
