A Financial Times hétfői számában egy bizalmas IMF-jelentésre hivatkozva azt közölte, hogy a még nem euróövezeti tag kelet-európai EU-országoknak meg kellene fontolniuk saját fizetőeszközeik feladását és az euró bevezetését még azelőtt, hogy formálisan csatlakoznának az euróövezethez.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa szerint a lépés nemcsak, hogy nem reális, de nem is lenne kedvező Magyarországnak. Igaz ugyan, hogy eltűnne az árfolyamkockázat, de az ország elveszítené önálló monetáris politikáját is, ami egy válság alatt nagy veszteség lehet - vélekedett. A lépés továbbá szembemenne az euróbevezetés eddig kialakított teljes szabályrendszerével. Hasonlóan vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője: strukturális reformok nélkül lehetetlen és nem is lenne érdemes bevezetni az eurót. Ő is kiemelte, hogy megszűnne Magyarország saját monetáris politikája. Véleménye szerint csak akkor lehet az euró bevezetéséről beszélni egy ország esetében, ha egy-egy állam a gazdasági sokkokra képes azonos szintű, megfelelő válaszokat adni. Magyarország pedig nincs ilyen állapotban. Rávilágított: az elmúlt időszakban már az is problémát okozott, hogy a spanyol államkötvények hozama jelentősen eltért a hasonló német papírokétól, holott mindkettőt euróban jegyzik. Egy ilyen helyzetben pedig elég nyilvánvaló, hogy milyen feszültségeket okozna Magyarország, amely most jóval magasabb hozamokat ígér, mint Spanyolország. Nincs mese, summázta: strukturális reformok nélkül ezt a kérdést fölösleges felvetni, azokkal pedig már a maastrichti kritériumokat is teljesíthetjük, akkor pedig minek a most felvetett könnyítés.

A Petschnig Mária Zita szerint ugyancsak problémát jelentene az átállási árfolyam meghatározása. A jelenlegi, 300 körüli árfolyamon, amely nem tekinthető egyensúlyinak, nagyon keveset érnének az addig forintban denominált megtakarítások - emelte ki. Ezzel ugyancsak egyetértett a Takarékbank elemzője. Az sem igaz, hogy a lépés egy csapásra megoldaná a felhalmozott devizaadósság problémáját, hiszen a törlesztést ugyanúgy ki kellene gazdálkodni, mintha továbbra is forinttal fizetnénk.

Mindketten úgy vélik, a felvetéssel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Európai Unióra próbálhat nyomást gyakorolni, hogy az többet tegyen az euróövezeten kívüli tagországok megsegítésére. - Lehet, hogy az IMF sem gondolta komolyan magát a felvetést" - tette hozzá a Pénzügykutató főmunkatársa.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szintén úgy vélte, hogy az euró bevezetésének egyeztetett módon kell történnie, és nem valósítható meg egyoldalú lépésként. Úgy véli ugyanakkor, az ötlet arról tanúskodik, hogy élénk nemzetközi diskurzus folyik az eurózónán kívüli EU-országok hathatósabb megsegítéséről. A felvetés egyúttal azt is mutatja, hogy azok a közelmúltbeli magyar javaslatok, amelyek az ERM-II. lerövidítését, illetve az euróbevezetés feltételeinek rugalmasabbá tételét szorgalmazták, nem mutattak rossz irányba.

A GKI elnöke felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy míg a válság hatására az eurózóna tagjainak szinte mindegyike tartósan megsérti az összes vagy majdnem az összes maastrichti kritériumot, addig az eurót bevezetni készülő országoktól továbbra is 100 százalékban megkövetelik azok teljesítését. A szakember ebből következően úgy vélte, hogy a következő egy-két évben napirendre fog kerülni a csatlakozás feltételeinek bizonyos enyhítése.

Vértes András végül kifejtette: a válságkezelésben az Egyesült Államok eddig sokkal nagyobb rugalmasságot mutatott, mint az Európai Unió, így a javaslat felfogható úgy is, mint bátrabb válságkezelő lépések sürgetése.