Erősen szivárog a norvég olajkassza
A vagyonalap most 23 százalékkal ér kevesebbet a norvég jegybank által összeállított valutakosárhoz képest. Norvégia azért nem panaszkodhat, hiszen a vagyonalapban lévő befektetéseinek összesített értéke még ma is 330 milliárd dollárt tesz ki. Az alap létrehozása óta - mai áron - 309 milliárd petrodollárt forgatott meg, azaz ha csak 21 milliárd dollárral is, de még mindig a pozitív tartományban tanyázik. Az északi-tengeri szénhidrogénmezőkből, az energiaadókból és a 67 százalékban állami tulajdonú StatoilHydro osztalékából táplálkozó alap pénzét külföldön fekteti be jegybank - a norvég pénzügyminisztérium felügyelete és irányítása mellett. Azért viszik külföldre a pénzt, hogy elkerüljék a hazai infláció elszabadulását. A világ ötödik legnagyobb olaj-, és harmadik legnagyobb gázexportőrének számító Norvégia vagyonalapját - bölcsen - az olajjövedelmek elapadását követő időszakra gondolva állította fel - emlékeztet a Bloomberg.
Svein Gjedrem jegybankelnök elismerte, hogy érzékeny veszteségeket szenvedtek el a pénzügyi befektetéseiken. Vigaszul hozzátette, hogy eddig viszont szépen gyarapították az alap vagyonát. Az olajárak tavalyi száguldásából sokat profitált az ország: pontosan 55 milliárd dollárnyi koronával töltötték fel az alapot. A baj csak az volt, hogy ezt a pénzt teljes egészében az értékpapírpiacokon fektették be. Nem is meglepő, hogy az alap a tőzsdéken bukott a legtöbbet, részvényekben megtestesülő portfoliója tavaly 41 százalékkal értékelődött le, a kötvényeken viszont csak fél százalékot veszített. Hat amerikai és európai bankba - közöttük a csődbe ment Lehman Brothersbe - egymilliárd dollárral szállt be tavaly az alap, csak ezen eddig 500 millió dollárt elfüstölve. A Washington által kisegített Fannie Mae és Freddie Mac jelzálogbankok által kibocsátott kötvényekből 14 milliárd dollár értékben vásároltak. Legnagyobb vállalati részvénycsomagjuk a Shellben van, 2,2 milliárd dollárt ér, második helyen a Nestlé, harmadikon a BP olajcég szerepel. Német államkötvényben 13,7 milliárd dollárjuk fekszik, emellett a brit és az olasz államkötvényekből spájzoltak be nagyobb adagot.
A felálláson azonban nem változtatnak ezentúl sem: az alap 50 százalékos részvényarányát megtartják, bízva a világgazdaság gyors felépülésében, s hogy piac gyorsan viszszaadja azt, amit most elvett. Az ingatlanpiacon viszont aktívabbak lesznek, elsősorban Egyiptomban, Kínában, Indiában és Oroszországban lépnek fel vásárlóként.
Az alap kezelői is alkalmazkodnak az új körülményekhez: így például a Yngve Slyngstad, a vagyonalap első emberének 50 százalékkal csökkentik a fizetését, és megvonják tőle az összes eddigi juttatását. Kénytelen lesz beérni félmillió dolláros fizetéssel. Csökkentik a vagyonalap résztulajdonában lévő vállalatokhoz delegáltak számát is, méghozzá az eddigi 39-ről 12-re.
