Felpörgetné a Közlekedésfejlesztési operatív program (Közop) beruházásainak megvalósítását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A programba vett 91 projekt közül eddig 47 támogatási szerződését kötötték meg. A 2007-2013 között megvalósuló magyarországi fejlesztésekre Brüsszelben elkülönített 7,3 milliárd eurós - aktuális árfolyamon 2000-2200 milliárd forintos - keretből az NFÜ hozzávetőleg százmilliárd forintot hívott le. Az év végéig pedig további 200-250 milliárd forint felhasználását tervezik.

A fejlesztések lebonyolításának gyorsulását részben a beruházások előzetes jóváhagyási rendszerének átalakításától várják. A korábbi rendszerben a kormányhatározatban kijelölt minden egyes Közop-projektet pályázaton szerezhették meg lebonyolítóik. Ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy például a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) minden autópálya építésének a tervével, közbeszerzési eljárásának a dokumentációjával futott egy kizárólag az adminisztrációt duzzasztó kört az NFÜ-nél.

Az új rendszer szerint viszont a következő két év Közop-fejlesztéseit egyszerű forrásigénylési rendszerben bírálják el. Ami az építkezések megkezdésének a finanszírozására is biztosítja a forrásokat. A beruházások előkészítését március derekától 45 milliárd forintból gazdálkodó elkülönített pénzalap szolgálja.

A közúti projektek megkezdését megelőző feladatokra mintegy húszmilliárd, a fennmaradó többi fejlesztés - vasútépítés, városi közlekedés korszerűsítése - további, hozzávetőleg 25 milliárd forint áll rendelkezésre. A lebonyolítással megbízott beruházók a normatív alapon igénybe vehető két támogatási konstrukcióból szerezhetik meg az építkezésekhez szükséges területeket, készíttethetik el a kiviteli terveket, végeztethetik el a régészeti feltárásokat vagy akár a lőszermentesítést.

A gyorsítást az NFÜ a kifizetések rendszerének változtatásával is segítette. A lebonyolítók, illetve a kivitelezésben részt vevők különféle számláit 15-30 napon belül kifizetik. Ez nagy előrelépés ahhoz képest, hogy a vállalkozások korábban általában 60-100 nap várakozás után jutottak hozzá pénzükhöz. A remények szerint a gyorsított kifizetések hozzájárulnak az építőiparban általános körbetartozások felszámolásához, és kevesebben kerülnek nehéz helyzetbe az átutalások elhúzódása miatt.

A gyorsított kifizetéseknek ára van: a számlák rendezését minden esetben szigorú helyszíni utóellenőrzés követi. Az NFÜ a többi között vizsgálja a beruházások teljesítési igazolásait kiállító független mérnök munkáját. Tételesen ellenőrzik a projektek költségigazolásait, és elvégzik a felépült létesítmények minőség-ellenőrzését is. Ezzel igyekeznek kiszűrni a szabálytalan elszámolásokat kiállító, nem bejelentett munkásokat foglalkoztató, rossz minőségben dolgozó vállalkozásokat. De az ellenőrzések ahhoz is hozzájárulnak, hogy a cégek időben megkapják munkájuk ellenértékét.

Körmére néznek a Közop-projektek beruházóinak, fővállalkozóinak és generálkivitelezőinek is. A hazai forrásból elkészült Megyeri híd építésében közreműködő, kétmilliárd forintjukra hiába váró alvállalkozókat bizonyára nem vigasztalja, de az NFÜ a beruházások szerződéses rendszerében érintett valamennyi vállalkozást tájékoztatja a kifizetésekről. Így még a vállalkozói lánc utolsó, legkisebb tagja is tisztában lesz azzal, hogy az uniós, illetve állami kasszából kinek, mikor és mekkora összeget utaltak át.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a beruházásokra leszerződött konzorciumok tagvállalatai nem tudják kikerülni partnereik számláinak kiegyenlítését. Arra legalábbis biztosan nem hivatkozhatnak, hogy az állami beruházóktól nem kapták meg a nekik járó összegeket. Azok pedig, akik mégis trükkökkel próbálkoznak, szigorú büntetésre számíthatnak.

Az NFÜ azt tervezi, hogy a rosszhiszeműen eljáró, partnereiknek nem fizető cégeket, illetve a mögöttük álló természetes személyeket feketelistára teszi. A nyilvános, tehát bárki számára elérhető listára felkerülőknek pedig az erkölcsi veszteség mellett azzal is számolniuk kell, hogy a fejlesztési ügynökség egyetlen tollvonással kitilthatja őket az építőiparnak a következő években megrendeléseket biztosító Közop- beruházásokból.

Szabad jelzés Záhonytól Győrig

Megnyitotta az utat a vasúti beruházások előtt a Közlekedésfejlesztési operatív program (Közop). Szabad jelzést kapott a záhonyi térség logisztikai fejlesztése, Győrben pedig felavatták az átépített vasútállomást. A legfontosabb vasúti és logisztikai nagyberuházások között szerepel a záhonyi térség komplex gazdaságfejlesztési programja. Megvalósítása évek óta tartó előkészületek után az idén tavasszal megkezdődik. A 32,5 milliárd forint összértékű fejlesztés első kapavágásaira a héten került sor. Az ígéretek szerint azonban négy hónapon belül a térségben tervezett valamennyi beruházás helyszínén folyik majd a munka.

A legtöbb pénzt a vasúti fejlesztések emésztik fel. Az előreláthatólag nyár elején kezdődő építkezéseken összesen mintegy 20,5 milliárd forintból felújítják a széles nyomtávú vágányhálózatot a magyar-ukrán határtól induló két vasútvonalon. Mintegy 4,5 milliárd forintból teljes termelői infrastruktúrával ellátott, 170 hektáros ipari parkot alakítanak Fényeslitke és Komoró között. De a térség további 16 településén is megteremtik az alapokat a logisztikai fejlesztésekhez. Összesen 1400 hektár ipari park várja majd a befektetőket. Ezek kiszolgálására kialakítják a teljes vasúthálózatot és a közúti infrastruktúrát. Emellett támogatják a letelepülő kis- és középvállalkozások fejlesztéseit is. A megnyíló lehetőségek iránt máris van érdeklődés: a rendelkezésre álló adatok szerint 14 befektető 17 beruházás megvalósítására pályázott a térségben. A különféle pénzalapoktól eddig 4,4 milliárd forint tervezett beruházáshoz 1,7 milliárd forint támogatást sikerült elnyerni.

A fejlesztésekre szükség is lesz: a záhonyi határállomás térségében legalábbis jelentős áruforgalmi fejlődésre számítanak. Az óvatos előrejelzések szerint a 2007-ben hatmillió tonnás vasúti és 3,5 millió tonnás közúti áruszállítási teljesítmény 2015-re hatvan százalékkal növekedhet. Egyes európai uniós prognózisok viszont akár 80-150 százalékos teljesítménynövekedést sem tartanak kizártnak. Ezt a záhonyi térségen áthaladó kínai exportforgalom jelentős felfutása alapozhatja meg.

Befejeződtek a vasúti fejlesztések Győrben: a város naponta 400 vonatot kiszolgáló pályaudvarát 11,5 milliárd forintból korszerűsítették. A fejlesztési költségek felét a költségvetés, fennmaradó hányadát az Európai Unió pénzalapjai állták. Az utoljára húsz éve felújított, több mint két kilométeres állomási vasúti pálya átépítésére 6,5 milliárd forintot költöttek. A vonatok így óránként száz kilométeres sebességgel haladhatnak át a győri személypályaudvaron. Az állomás más pályaszakaszain ugyanakkor óránként 160 kilométerre is gyorsulhatnak a szerelvények. A sínek és a pályaszerkezet mellett lecserélték az állomás több mint ötven éve üzemelő biztosítóberendezéseit is. Ötmilliárd forintért elektronikus biztosítórendszert állítottak szolgálatba, amely egyszerre mintegy száz váltót felügyel. Megújult a villamos felsővezeték-hálózat is.

A fejlesztéseket az utasok is érzékelhetik. Az 1950-es években épült két gyalogos-aluljárót új világítással, falburkolattal és utastájékoztató rendszerrel látták el, a peronok új kőburkolatot kaptak.

Összeállításunk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával készült.

Markoló Záhonyban. Indul a fejlesztés