Negyedik prognózisát adta ki erre az évre a Pénzügykutató Zrt. Mivel a gazdaságkutatók sorában ezt utolsóként tette, frissebb adatokkal tudott dolgozni, így a többiekhez képest pesszimistább képet fest a jövőről. A Pénzügykutató szerint ebben az évben 5-6 százalékkal is csökkenhet az ország gazdasági növekedése. - A kockázatok lefelé mutatnak, így akár ennél nagyobb is lehet a lassulás. Sok függ attól, miként alakul a nemzetközi környezet, hiszen a magyar GDP 75 százaléka a külkereskedelemben realizálódik - mondta Petschnig Mária Zita tudományos főmunkatárs.

Összevisszaság mutatkozik abban, hogy tulajdonképpen hány milliárd forintot jelent a GDP. A tavalyi évre például a Központi Statisztikai Hivatal 26 470 milliárd forintot közöl, a kormány költségvetése pedig 27 088 milliárddal számol, azaz több mint 600 milliárd a különbség. Magyarul már a 2009-es költségvetés bázisszáma sem helytálló. A Pénzügykutató szerint - figyelembe véve az elmúlt hónapok történéseit - az idén, 26 152 milliárd forint lesz a GDP, a jelenleg érvényben levő költségvetés azonban 27 677 milliárddal számol. A két adat között több mint 1500 milliárd forint különbség van. Persze az is igaz, hogy a kabinet 1,5 százalékos gazdaságinövekedés-lassulással számolt, a Pénzügykutató pedig 5-6 százalék mínusszal. Mint Petschnig Mária Zita mondta, arra nem volt példa, hogy a GDP nominálisan, azaz pénzben kifejezve is csökkent volna: amikor például 12 százalékkal esett vissza, ezt az infláció ellensúlyozta.

Tavaly a gazdasági növekedés húzóágazata szinte példátlan módon a mezőgazdaság volt. Bár azt senki sem várja, hogy az agrárium 2009-ben is ennyire jó évet zár, de ezen a területen mindössze 2-3 százalékos teljesítménycsökkenéssel számolnak, ami a többi ágazathoz képest még mindig nagyon jó eredmény.

A háztartások fogyasztása az elemzés szerint 4-5 százalékkal csökken az idén. Most nem az infláció értékeli le a jövedelmeket, hanem azáltal, hogy nő a munkanélküliség, illetve sokan rövidített munkahetekben dolgoznak, az embereknek kevesebb pénzük jut vásárlásra. Emellett nő a lakosság nettó megtakarítási hajlandósága is: kevesebb hitelt vesznek fel, illetve biztonsági tartalékokat képeznek. Tavaly a GDP-hez viszonyítva 0,8 százalék volt a nettó megtakarítási hajlandóság, azaz szinte semmi, idén várhatóan 4,2 százalék lesz, ami jelentős növekedés.

A Pénzügykutató a beruházásokat illetően is pesszimista, szerintük az egyetlen terület, ahol növekedés várható - ott is csekély -, az állami fejlesztések területe, amihez az uniós pénzek biztosítják a forrást. A munkanélküliség alakulásában is új folyamatok körvonalazódnak, az országnak azok a területei a legsérülékenyebbek, amelyek az elmúlt években a legjobb eredményeket produkálták, ahol jelentős a multinacionális vállalatok jelenléte. Az év egészére a Pénzügykutató 10,5-10,9 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizál. Ez a szám csak azért nem növekszik még jobban, mert az állás nélkül maradók jelentős része az inaktívak táborát gyarapítja.

Kérdés, tarható-e a kormány által erre az évre vállalt GDP-arányos 2,6 százalékos, illetve a módosított 2,9 százalékos államháztartási hiány. A jelenleg érvényes költségvetéshez képest a Pénzügykutató szerint ehhez 550 milliárd forint hiányzik. A 0,3 százalékos lazítás miatt 80 milliárd forintot különítettek el, és van 75 milliárd forint tartalék, illetve az áfa- és a jövedékiadó-emelések is hozhatnak valamit. Mindezektől függetlenül még így is legalább 240 milliárd forint hiányzik. Ez már akkora összeg, amit az IMF szinte biztosan nem fog tolerálni.

Az EU-nak már ígértünk az új csomagból

Bajnai Gordon kormányfőjelölt tervezett intézkedései már egy várható idei 5,5-6 százalékos gazdasági visszaeséssel számolnak - tudta meg az MTI kormányzati forrásból. A romló prognózisról szerdán Veres János pénzügyminiszter is beszámolt, de számot nem említett. Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint az lenne a korrekt megoldás, ha az új kabinet a tervezett intézkedéseket követően megfontolná, hogy benyújtja-e a 2009-es költségvetés módosítását is. Ezt azzal indokolta, hogy célszerű lenne a lépéseket átvezetni a büdzsén. Keller László kiemelte: a költségvetési törvény módosítására az államháztartási törvény szerint egyébként még nem lenne szükség. Ennek alapján akkor kell a büdzsét módosítani, ha a költségvetés, a tb-alapok és az elkülönített pénzügyi alapok együttes egyenlege nagyobb mértékben változik, mint az együttes kiadási összeg 2,5 százaléka. Ha ez a szám eléri az 5 százalékot, akkor kell pótköltségvetést benyújtani.

A Pénzügyminisztérium alighanem már korábban felkészült a romló recessziós adatra, mert az uniós hitel harmadik részletének lehívása érdekében március 10-én aláírt kiegészítő megállapodásban Veres János már olyan lépéseket is vállalt, amelyek akkor még nem jelentek meg hivatalos kormányprogramként. A dokumentum szerint a lakáshitel kamattámogatásának csökkentésére, valamint megtakarítást kell tartalmaznia a javaslatnak a gyermeknevelés első éveire eső támogatásokban (gyed). Az uniós hitel negyedik részletének kifizetéséhez pedig már a jövő évi költségvetésben meg kell kezdeni a szociális kiadások szűkítését, valamint az önkormányzati szektor reformját is. Ennek keretében a helyi önkormányzatoknak közös feladatellátást kell szervezniük, és közös hivatalokat kell működtetniük. A kritériumokat tartalmazó kiegészítő megállapodás ma lép hatályba. A benne foglaltak megtételéről a pénzügyminiszternek kell gondoskodnia.

Lengyel László: Politikai gettóba kerültünk

Nem segíti az országot az a negatív kép, amely az utóbbi hónapok, hetek politikai történései nyomán kialakult rólunk. Gyakorlatilag az egész világ elhatárolódik Magyarországtól, egy politikai gettóba kerültünk - mondta Lengyel László politológus, a Pénzügykutató elnök-vezérigazgatója. A kormány bebizonyította, hogy nemcsak a gazdasági válság kezeléséhez nem ért, hanem a politikaihoz sem. Lettországban megbukott a kormány, egy hét múlva már az új kormányfő járta a világot. Nálunk csak arra volt forgatókönyv, hogy Gyurcsány Ferenc lemond, de jövőkép már nem párosult a lépéssel. Csak rontja a helyzetet Orbán Viktor felelőtlensége, dilettantizmusa. Az, hogy úgy mond nemet minden kormányzati kezdeményezésre, hogy lényegében saját embereivel sem konzultál - mondta Lengyel László. - Azt sem látja be, hogy nagyon rossz lesz neki, ha majd a jelenlegi viszonyok között kell kormányoznia - tette hozzá.

Lengyel szerint az ellenzéknek is érdeke lett volna, hogy egy Surányi-kvalitású ember tegye valamennyire rendbe az országot. Hozzátette, Magyarországon legalább két kormány fog megbukni, mire sikerül a válságot kezelni. Szerinte már csak azért is érdemes lett volna Surányi György mellé állni, mert eddig ő volt az egyetlen, aki észrevette, hogy nem a szegényekkel és a nyugdíjasokkal kell legelőször foglalkozni, mert nem a kismamák és a nagymamák vonulnak majd ki az utcára, hanem a középosztály. Utóbbi társadalmi réteg veszítette a legtöbbet a válsággal, és itt van a legnagyobb esély arra, hogy a radikalizmus irányába sodródnak. Ami Bajnai Gordont illeti: Lengyel László szerint ez a megoldás a legtöbb, amit ki lehetett hozni a helyzetből. Kérdés, mennyire gyorsan tud felállni az új kormány, és lesznek-e olyan alakjai, akik nemzetközi szinten is bizalmat kapnak. Például lesz-e olyan pénzügyminiszter, akit azonnal fogadnak Londonban, vagy kerül-e egy külügyminiszter, akinek a hívását bekapcsolják a fejlett országok vezetőihez? (Sz. B.)