Vang Zsao-ven, a hitelintézet szóvivője hangsúlyozta az AFP hírügynökségnek, hogy ők nem vonták vissza az ajánlatukat, hanem a kínai pénzügyi felügyelet által az engedély kiadására megszabott április elsejei határidő járt le. A kormány a Bank of Chinát tavaly arra kérte, hogy az év végéig élő vételi ajánlatot április elsejéig tartsa fenn. Ennek a bank eleget is tett, ellentétben a határidőt lekéső kormánnyal. Vang elmondta: a felvásárlásról letettek, arról viszont nem, hogy magánbanki szolgáltatásaikkal behálózzák a világot, s ebben a Rothschilddal is készek együttműködni. A francia kapcsolat szorosabbra vonásáról azonban nem árult el részleteket.

A Rothschildnál is hasonlóképpen nyilatkoznak: lezárták az ügyet, partnerségről viszont lehet szó. Cáfolták, hogy vevő után kapdosnának, indoklásuk szerint bankjuk nem szorul friss tőkére. Az ügyletet jól ismerő források szerint a kínai kormányzati ellenkezés az árra vezethető vissza.

A pénzügyi ajánlatot ugyanis még a hitelválság kirobbanása előtt tették meg, ám azóta a bank értéke számottevően csökkent. Vagyis azzal, hogy húzták-halogatták az adásvétel jóváhagyását, fölös kiadástól kímélték meg a Bank of Chinát. Emellett az AFP emlékeztet arra is, hogy a tőkéjüket kihelyező kínai bankok és befektetési társaságok az utóbbi két évben hatalmas veszteségeket voltak kénytelenek elszenvedni, mivel sokszor rossz cégbe és rosszkor invesztálták pénzüket.

Ékes példa erre a Morgan Stanley bankház, amelyben 9,9 százalékos részesedést szerzett 2007-ben a kétszázmilliárd dollárjának jól fialó helyet kereső kínai szuverén vagyonalap (CIC). Azóta az ötmilliárd dolláros befektetés kétharmada egyszerűen köddé vált. A CIC-nél kevesebbet bukik a Ping An biztosítótársaság, a belga-holland Fortis pénzügyi holding 5 százalékos részvénycsomagjának tulajdonosa. Ha most kiszáll a megroggyant Fortisból, és megszavazza a BNP Paribas-ba történő beolvasztását, 2,3 milliárd dollárjának mondhat könnyes búcsút.

EU: elég az importgyertyákból!

Büntetővámmal sújtaná az Európai Unió a Kínából érkező gyertyaszállítmányokat, mert álláspontja szerint a dömpingáron kínált gyertyák tönkreteszik a tradicionális európai manufaktúrák esélyeit, és mesterségesen alacsonyan tartott áraikkal torzítják a versenyt.

Az Európai Bizottság által a gyertyaügy kivizsgálására felkért szakértői csoport 5 évre javasolja kivetni a büntetővámot - írja a Reuters. A javaslat 60 százalékig terjedő vámmértékről szól, bevezetéséről április hetedikén fognak szavazni a tagállamok kereskedelmi miniszterei. A bizottság már novemberben átmeneti vám kiszabását javasolta a kínai gyertyákra, hatalmas felzúdulást keltve ezzel mind Kínánál, mind a nagy kereskedelmi láncoknál. Az Ikea, a Metro és a Tesco vezetői felháborodottan utasították vissza a vám kivetését. Nem véletlenül: fő beszerzési forrásaik ugyanis a távol-keleti országhoz kötik őket. A kínai gyertyainvázió egyébként egyre erőteljesebb: a 800 millió eurósra becsült európai piacon már 300 milliós a kínaiak forgalma. (K. B.)