Újabb csata a tokaji körül
Élesen bírálta Stanislav Becík szlovák agrárminiszter elődjének, Simon Zsoltnak a lépését, aki évekkel ezelőtt magyar kollégájával megegyezett arról, hogy a tokaji borvidék országukban legfeljebb 565,2 hektár lehet. - Ragaszkodunk a 908 hektáros szlovákiai tokaji területhez, mert ezen a vidéken ugyanolyan módszer alapján ugyanolyan minőségű bort termelünk - jelentette ki a napokban Becík, hozzátéve: Brüszszelben továbbra is ezt az álláspontot képviseli majd. Megítélése szerint a tokaji borvidék meghatározásával kapcsolatos szlovák-magyar vitában háromféle folytatás képzelhető el. - Az egyik az egyezség, ha a magyar fél elfogadja álláspontunkat. A másik a magyarországi és a szlovákiai tokaji borvidék együttes létezése, a harmadik pedig az, hogy Magyarország a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul - sorolta Stanislav Becík.
Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke erre úgy reagált: ezek szerint Magyarország számára nincs más választás, mint a Nemzetközi Bíróság.
Véleménye szerint maga a bejelentés is kiigazításra szorul, hiszen nem a magyar fél szeretné a szlovákiai tokaji borvidéket leszűkíteni, hanem északi szomszédaink akarják az eredeti, mintegy 170 hektáros borvidéki területet 908 hektárra kibővíteni. Marcinkó hozzátette: a 2004-es megegyezésben lehatárolt, 565,2 hektáros szlovák terület a talaj- és klímaviszonyokat tekintve kis jóindulattal belefért volna a tokaji borvidékbe, ám a 908 hektáros terület semmiképpen nem felel meg a követelményeknek. Kiemelte: az évek során a magyarországi tokaji borvidék alig több mint tíz százalékkal lett nagyobb, a szlovák terület viszont így több mint ötszörösére növekedne.
A magyar tokaji borvidéki szakembereknek azonban nem csak a területi kérdésben vannak kifogásaik a szlovákiai tokaji borvidékkel kapcsolatban. A szlovák kormány ugyanis csak részben vette át a minőség- és eredetvédelmi szabályozásokat, holott 2004-ben ígéretet tett annak teljes honosítására. Hazánkban az európai uniós és a magyar bortörvény, miniszteri rendeletek, valamint a hegyközségi rendtartás szabályozza a minőségi követelményeket a tokaji borok esetében. Szlovákiában például az utóbbi teljesen hiányzik a rendszerből. Ez okozta például azt a problémát, amely tavaly novemberben egy átfogó szlovákiai borellenőrzés során történt. Akkor az ottani szakemberek számos kifogást emeltek a magyarországi tokaji borok címkézésével kapcsolatban. Az eltérést elsősorban az okozta, hogy a náluk használt rendeletek nem harmonizáltak a magyarországival, ugyanis míg ott csak a borkülönlegességek használhatják a tokaji nevet, nálunk egy furmint is lehet tokaji.
A Szlovákiával folytatott borvita a trianoni békediktátum következménye. 1920-ban két falut: Kistoronyát és Szőlőskét, valamint Sátoraljaújhely határának egy részét a csehszlovák államnak juttatták. Ez összesen 172 hektár szőlőt jelentett a borvidékből. A rendszerváltásig a szlovákiai oldalon termelt tokaji szőlőt is felvásárolták Tokaj-Hegyalján. Miután az önállóvá vált Szlovákia 2004-ben belépett az unióba, északi szomszédunk is bejelentette igényét a tokaji védelmére. Az unió Magyarországnak adta meg a tokaji névhasználatot - azzal, hogy rendezni kell a vitát Szlovákiával. Ez azonban máig nem sikerült. Magyarország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Tokaj-Hegyaljának minősített szlovákiai terület mindössze 172 hektár szőlőre vonatkozik. Nemrég azonban szigorú feltételek mellett hajlott a már említett 565,2 hektáros kompromisszumos megoldásra.
