A húszak (G20) londoni csúcstalálkozójának árnyékában tartotta rendes ülését az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa, s úgy döntött, hogy 0,25 százalékponttal, 1,25 százalékra viszi le a kamatot. Trichet elnök szavai szerint: tekintettel a "súlyos visszaesésre", s a lényegében eltűnt inflációra. Kérdésre válaszolva ugyanakkor bejelentette, hogy a kamat akár tovább is csökkenhet a következő hónapokban. Az EKB már korábban értésre adta, hogy a nullához közelítő kamat miatt kifogyhat eszközeiből.

Az infláció irama márciusban 0,6 százalékra lassult az eurózónában, s Trichet szerint elképzelhető, hogy a következő hónapokban negatív adat jelenik meg. Ezt azonban "dezinflációs epizódnak" nevezte, s hangsúlyozta, nincs szó deflációról, azaz az áraknak a recessziót tartósító eséséről. A munkanélküliség februárban 8,2 százalékra emelkedett az euróövezetben, szemben a tavalyi második havi 7,2 százalékkal.

Az EKB felszólította a kereskedelmi bankokat, hogy újítsák fel a hitelezést, az euróövezet tagországait pedig figyelmeztette, hogy tartsák tiszteletben a stabilitási és növekedési paktumot. Ám ahogy a gazdasági válság mélyül, a tagállamok sorra lépik át a költségvetési hiány GDP-hez mért arányára megállapított háromszázalékos határt.

A jegybankelnököt kérdezték arról a vitáról, amely a kormányzótanács tagjai között látszott kialakulni a nem szokványos eszközök bevetéséről. Lucas Papademos arról beszélt: elkerülhetetlen, hogy az EKB is vásároljon vállalati kötvényeket a likviditás további bővítésére, míg a német Axel Weber elvetette ezt az ötletet. Miközben az amerikai és az angol jegybank már régebben nyitott ebbe az irányba, az EKB még mindig vonakodik. Most úgy döntöttek, hogy egy hónap múlva döntenek.