Ez azonban aligha annak köszönhető, hogy az Európai Központi Bank (EKB) elkezdte volna vásárolni a kelet-európai régió devizáit - állították lapunknak elemzők. Az erről szóló hírek még a hét elején kaptak szárnyra, amelyek szerint az EKB így próbálna segítséget nyújtani ezeknek az országoknak. Ezt a vélekedést erősítette, hogy a forint, a cseh korona és a zloty is áttört egy lélektani határt. Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője szerint viszont ezeknek az elképzeléseknek aligha van valóságalapjuk. Az EKB híres rendkívül konzervatív nézeteiről, aligha hihető, hogy ezekbe beleférne egy ilyen akció. Az Európai Központi Bank legfeljebb akkor szánná el magát a kelet-európai devizák vásárlására, ha az országok jegybankjai már nem lennének képesek kezelni a helyzetet, azaz megállítani a devizák gyengülését. Most azonban erről egyáltalán nem lehet beszélni. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is erősen kételkedett abban, hogy az EKB részéről lett volna bármiféle vételi akció. Erre még csak nem is utalt Jean-Claude Trichet, a szervezet elnöke azon a sajtótájékoztatóján, amelyen bejelentették, hogy az EKB 0,25 százalékponttal, 1,25 százalékra csökkenti irányadó kamatát.

Az elemzők véleménye szerint a kamatcsökkentés most csak kevéssé hatott a magyar deviza piacán. Az erősödő forint a derűlátó nemzetközi hangulattal magyarázható. Alig akadt olyan európai meghatározó tőzsde, amelynek az elsődleges indexe ne emelkedett volna napközben legalább három százalékot. Ennek tükrében az sem volt meglepő, hogy a BUX öt százalékkal nőtt, a Mol és az OTP részvényeinek árfolyma pedig még ennél is nagyobb mértékben ugrott meg. Abban, hogy az elkövetkező napokban hogyan folytatódnak a pénzpiacok történetei, azon is múlik, mit fogadnak el a G20-találkozón - tette hozzá az előzőekhez Németh Dávid, az ING Bank elemzője.