A vevő ugyanis a vásárlás előtt nem egyeztetett szándékairól az olajcég igazgatóságával. Azonban, mint lapunknak nyilatkozott, ha a helyzet nem változik, ellenséges minősítést sem terveznek. Az ismert tények alapján az igazgatóság annyit szögez le, hogy egy előre nem egyeztetett ügylet zajlott le, ami alapján az új részvényest pénzügyi befektetőnek minősítik.

A Mol-vezetés elemzők szerint az oroszokkal az OMV-vel szembenihez hasonló védekezésre látszik berendezkedni, ellentétben például a szintén részvényes ománi nemzeti olajtársasággal, vagy a cseh CEZ-zel, amelyeket lényegében ők találtak maguknak.

Az ülésen érzett feszültség annak tudható be, hogy a jelek szerint sem a Molnak, sem a kormánynak az eladó és a vevő néhány soros hétfői közlésein kívül máig nincsenek további információi az ügyletről. Az ellenzéki képviselők - kormánypárti szinte nem volt a teremben - többször felvetették például az új részvényes ismeretlen tulajdonosi hátterét. Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár - aki Veres János minisztert, az orosz-magyar gazdasági vegyes bizottság társelnökét helyettesítette - szerint ezt "meg fogják ismerni", de a kormány ennek tudatában sem akadályozhatna meg egy ilyen adásvételt. Banai Károly, a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója fontosnak tartotta a tulajdonosok hátterének mélyebb vizsgálatát.

Keller László újra leszögezte, a két fél a magyar kormányt sem avatta be az előkészületekbe. E tárgyban a "szükséges lépéseket" megteszik. Az ügylet kapcsán a tőke szabad áramlásának alapelvét hangsúlyozta, példaként felhozva magát a Molt is. Hozzátette: a mostanihoz hasonló tőkebefektetések korlátozásáról az uniós csatlakozás előtt a Fidesz-kormány dönthetett volna. A kormány továbbra is kiáll a Mol "pénzügyi" tulajdonosi szerkezete mellett (vagyis hogy ne legyen egy nagytulajdonos), és mindent megtesz a stratégiai cégnek tekintett Mol függetlenségének fenntartása érdekében - hangsúlyozta. Emlékeztetett az OMV-s felvásárlási kísérlet kapcsán született lex Molra, illetve a cégben meglévő, egyes kérdésekben állami vétójogot biztosító részvényre. A Molban egy tulajdonos részarányától függetlenül legfeljebb csak 10 százalékkal szavazhat. Ezt a szabályt csak 75 százalék plusz egy szavazattal lehet eltörölni, az állami részvényes egyetértése mellett. Keller László kitérő választ adott arra, el tud-e képzelni olyan helyzetet, amikor az állami részvényes igent mond egy ilyen javaslatra. Mindazonáltal szavai alapján a kormány az OMV-ügyhöz hasonlóan továbbra is a Mol-vezetéssel egyetértő, a külső hatalomátvétel elleni stratégiát támogatja.

Németh Zsolt, a bizottság elnöke, a Fidesz külügyi kabinetvezetője más országok tapasztalatai alapján úgy vélte, az orosz vevő - amely szerinte az ottani gazdaságpolitika eszköze - nem biztos, hogy megáll 21 százaléknál. Ha viszont többségbe kerülne, megakadályozhatja Magyarország energetikai függetlenedését. Mivel szerinte Oroszország "nem egy westminsteri demokrácia", ez a magyar politikát is kiszolgáltatottá tenné. Úgy vélte: a magyar kormány ez ellen nem védekezik kellőképpen, és nemzetbiztonsági vizsgálatra is szükség van.

A Mol vezetőinek szavaiból kitűnt, hogy a magyar kormánytól az ügyben az eddigieknél erősebb védelmet várnának.

Hernádi, Keller, Banai és Németh a bizottsági ülés előtt