Harmincmilliárd forintos tőkeemelést kap öt évre szólóan az FHB Jelzálogbank a bankmentő csomag keretében az államtól, hogy fel tudja venni azt a 120 milliárd forintos (400 millió eurós) kölcsönt, amelyről a múlt héten állapodtak meg. Az FHB az első bank, amely igénybe veszi a tavaly decemberben elfogadott bankmentő csomagot - de valószínűleg nem az utolsó. Veres János pénzügyminiszter azt mondta, hogy más pénzintézetekkel is tárgyalnak a részvételről. Azt nem nevezte meg a pénzügyminiszter, hogy kikkel, korábban a magyar többségi tulajdonú bankok részvételéről beszélt (bár a csomagból a szabályok szerint bármely magyarországi székhelyű pénzintézet kaphat - így azok is, amelyeknek van külföldi anyabankjuk). A magyar tulajdon előtérbe tolása persze leginkább két állami banknak - az Eximbank és az MFB -, valamint a Takarékbanknak kedvez. Igaz, Csicsáky Péter vezérigazgató a múlt héten azt mondta: a Takarékbanknak mint a takarékszövetkezetek szabad likviditását kezelő hitelintézetnek nincsen szüksége pótlólagos források igénybevételére.

Az állami bankerősítés célpontja rajtuk kívül még az OTP Bank lehet, bár a pénzintézet eddig nem kért az állami beleszólással járó segítségekből - a többségi magyar tulajdon pedig érdekes kérdés az esetében. Igaz: a múlt héten épp az FHB-val közösen vette igénybe a hitelkihelyezést segítő állami kölcsönt, ráadásul jóval nagyobb (1,4 milliárd eurós - 400 milliárd forintos) összegben. Ám Urbán László vezérigazgató-helyettes már akkor kijelentette: az OTP-nek ilyen (tőkehelyzetet javító - a szerk.) csomagra továbbra sincs szüksége.

Az FHB viszont maga fordult az államhoz - év eleje óta tárgyaltak a segítségről, persze a hitellel együtt. A tőke azért kapcsolódik a múlt héten aláírt kölcsönhöz, mert az összeg átutalása után az egyébként megfelelő tőkehelyzetű FHB mutatói jelentősen romlottak volna.

A hitelfelvétellel ugyanis olyan mértékben emelkedik az FHB mérlegfőösszege, amelylyel a bank tőkéje nem tartott volna lépést, a tőkemegfelelési mutató a törvényben meghatározott szint alá csökkenne. A most aláírt közvetlen állami juttatás viszont növeli a bank saját tőkéjét, ezzel a mutatók is megfelelő szintűek lesznek. (Az OTP esetében az ezermilliárd körüli saját tőkéhez ötezermilliárd feletti mérlegfőösszeg társult 2008 végén, amihez a 400 milliárdos állami kölcsön jön. Az FHB-nál 40 milliárd körüli részvényesi vagyonra 700 milliárdot közelítő mérlegfőösszeg jutott, és ezekhez képest volt "vastag" a most juttatott 120 milliárdos állami összeg.)

Nem meglepő módon az állami tőkejuttatásnak és a múlt heti hitelmegállapodásnak sok mindenben azonosak a feltételei: az FHB-nak vállalnia kellett, hogy lakossági hitelfolyósítását szinten tartja, és a kis- és középvállalkozásoknál hitelélénkítő szerepet tölt be. A mostani piaci helyzetben ez annyit jelent: terjeszkedik a piacon. Ez a tulajdonosoktól önmagában nem túl nagy vállalás - az már inkább, hogy a tőkéért cserébe az állampapír-piaci hozamoknak megfelelő összeget fizetnek. Az állam - a tőkeemelés keretében - osztalékelsőbbségi részvényeket jegyez, amelyekre az adózott nyereségből minden évben 10,5 százalékos osztalékot kell fizetni. Vagyis: az adót is beleszámolva több mint 13 százalékos hozamot fizet az FHB az államnak a pénzért (az ötéves állampapírhozamnak ez megfelel) - az ötödik év végén pedig vissza kell fizetnie a tőkeösszeget. Mindez nagyjából annyit jelent: az FHB öt éven keresztül aligha fizet a többi tulajdonosnak osztalékot. Ezenkívül persze a bankmentő csomagban meghatározott kötelező elemeket is vállalni kell. Szavazatelsőbbségi részvényt kell biztosítani az államnak, s korlátozzák a vezetők javadalmazását is. Ezenkívül a felügyelőbizottságban és az igazgatóságban is ott lesznek az állam képviselői, igaz, ez a kitétel már korábban teljesült. Az állami tulajdonhányad a tőkeemelés révén a 2008. év végi 4,11-ről 43,57 százalékra nő a bankban.

A befektetők azért nem repestek a boldogságtól: az FHB árfolyama 3,4 százalékkal esett a tegnapi kereskedésben, miközben a BUX - részben az OTP több mint 5 százalékos erősödésének következtében - felfelé menetelt.

Lanyhul a hitelezés

A lakossági és a vállalkozói hitelezés alakulását elnézve igencsak ráfért már a magyarországi bankszektorra az az élénkítés, melyet az OTP-nek és az FHB-nak nyújtott kölcsönök, illetve utóbbi esetében a banktámogató csomagból felhasznált 30 milliárd forint jelenthet. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az idei első két hónapban a háztartások nettó hitelfelvétele (az új kölcsönök és a korábban felvett hitelek törlesztésének különbözete) mindössze 32 milliárd forint volt, míg egy évvel korábban még elérte a 170 milliárdot. A drasztikus visszaeséshez persze az is hozzájárult, hogy a lakosság kevesebb kölcsönre tart igényt, ám a bankok hitelezési hajlandósága is nagyot zuhant a válság tavaly őszi elmélyülése óta.

A vállalati hitelezés terén még ennél is rosszabb a helyzet. Idén január-februárban a cégek nettó hitelfelvétele -13 milliárd forint volt, ami azt jelenti, hogy többet törlesztettek meglévő kölcsöneik után, mint amennyi új forráshoz jutottak a bankoktól. Tavaly ilyenkor még egészen másként festett a kép: 2008 első két hónapjában a vállalatok hitelállománya - nem számítva a devizahitelek árfolyamváltozása miatti változásokat - több mint 245 milliárd forinttal bővült. (H. B.)

A bankmentési szabályok szerint az állam 600 milliárd forintot különített el a "pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának növelésére". Az összeg felét garanciavállalásokra, másik felét pedig tőkeemelésre fordíthatják. Ám mint Veres János pénzügyminiszter hangsúlyozta, ahogy nem kötelező elkölteni az összeget, úgy módosítható is a keret, ha elégtelennek bizonyulna. A szabályok szerint az állami képviselőket kell ültetni az igazgatóságba és a felügyelőbizottságba, s vétójogot kell nekik adni a stratégiai döntéseknél. Utóbbiak közé sorolják az osztalék fizetéséről szóló és a kétharmadot igénylő - így az alapszabály módosításáról, egy esetleges beolvadásról, egyesülésről szóló - döntéseket. A pénz és a garancia legfeljebb öt évre adható (minimum három hónapra), ez után az állam jogai lejárnak.

Veres János másodszor adott pénzt az FHB-nak