Csak részben elégedett a hónapok óta vergődő detroiti autógyáraktól megkövetelt szerkezetátalakítási tervekkel a Fehér Ház. Barack Obama elnök hétfőn világossá tette: az állam néhány hétig még utoljára kisegíti a General Motorst (GM) és a Chryslert. (A szintén a hármasba tartozó Ford, amely a legjobban áll közülük, csak tartalékhitelt igényelt eddig.) Ehhez azonban többet kell tenniük, és minden érdekeltnek, a hitelezőknek, a részvényeseknek, a szakszervezeteknek, a márkakereskedéseknek és a beszállítóknak is további áldozatokat kell hozniuk. - Nem a dolgozók hibája ez, hanem a vezetésé, Washingtontól Detroitig - mondta a kialakult helyzetről, az utóbbi időben példátlanul alacsony eladási mutatókról Obama.

A GM az elnök bejelentése szerint 60 napot kap még egy jobb üzleti terv kidolgozására. A céget, amelyet most is 13,4 milliárd dolláros állami kölcsön tart életben, és 16,6 milliárdért állt sorba, a Toyota nemrég megfosztotta világelső pozíciójától. A Chryslerről a Fehér Ház által kinevezett "autós feladatcsoport" megállapította, hogy egyedül nem életképes. A harmadik legnagyobb gyártó eddig 4 milliárd dollárt kapott, és további 6 milliárd áll majd most a rendelkezésére, ám ehhez 30 napon belül meg kell egyeznie a Fiat-tal. A feladatcsoportnak tetszett a terv, amely szerint a kisautók gyártásában otthonos torinóiak 35 százalékos részt szereznek az inkább a benzinfaló Dodge-ok, Jeepek gyártásában jeleskedő Chryslerben. Mindez már szinte tényként kezelhető, ugyanis az Obama-beszéd után bejelentették, hogy hamarosan globális szövetséget kötnek a Fiat-tal, az amerikai pénzügyminisztérium támogatásával. Az együttműködéssel mindkét cég évi 3-3 milliárd dollárt spórolhat.

"Az amerikai kormány nem érdekelt a GM működtetésében." Obamának ezt azért kellett külön leszögeznie, mert már vasárnap világossá vált: a feladatcsoport feltételül szabta Rick Wagoner, az óriáscég első embere távozását. Ez Amerikában elvileg meghökkentő beavatkozást jelent a magángazdaságba - de a túlélésért küzdő Detroitban most nem kényeskednek. A GM 56 éves vezérigazgatója alig 11 nappal ezelőtt még azt mondta: "Addig a helyemen maradok, amíg rendbe nem jönnek a dolgok. És tovább is, majd meglátjuk." Hirtelen búcsúja váratlanul érte a megfigyelőket. - Nem az a nagyobb meglepetés, hogy lemondott, ez ugyanis előbb-utóbb esedékes volt. Az időzítésre viszont nincs magyarázat - mondta Michael Useem, a Wharton Üzleti Főiskola professzora. Wagoner helyét egyelőre Fritz Henderson, a vállalat operatív vezetője veheti át. A váltás óhatatlanul felvetette a kérdést, vajon a Chryslernél is hasonlót várnak-e el a támogatás fejében, de úgy tűnik: Robert Nardelli széke egyelőre nem inog.

Wagoner régi detroiti motoros, 38 évesen már a GM pénzügyi igazgatója volt. 2000-től a vállalat első embere, 2003 óta az elnöki tisztet is betöltötte. Felelősségét régóta és széles körben vitatják az egyre nyilvánvalóbban rossz üzleti modellel dolgozó óriásvállalat sorsa láttán. Az azóta eltelt 15 évben például, hogy Wagoner egyre magasabb posztokon felügyelte Észak-Amerikát, a GM piaci részedése itt csaknem a felére, 33,2 százalékról 18,8-ra csökkent. A termékskála óhatatlan csökkentésével, a vergődő márkák feladásával a nyomában lévő Toyota várhatóan hazai pályán is megelőzi. Felróják Wagonernek, hogy a pickupokra és a szabadidő-terepjárókra összpontositott, és csak akkor értette meg az idők szavát, a környezet- és fogyasztóbarát autók jövőjét, amikor az üzemanyagár az egekbe szökött. - Áldozata a problémáknak, amelyeket elődei nem oldottak meg, de maga is felelős azért, hol tart ma a GM - vélekedett Useem.

Obama érzékeltette: ha nem sikerülnek a XXI. századi követelményeknek megfelelni a szerkezetátalakítási tervek, úgy a jövő a csődeljárás lehet. Ugyanakkor óva intett a fogalom túldramatizálásától, és világossá tette, hogy ez állami garancia melletti védelmet jelent, nem pedig a cég(ek) feldarabolását, eladását vagy eltüntetését. Ez a garancialevelek miatt is fontos: a gyártók félelmei szerint csődvédelmet kért vállalattól senki nem vesz autót. Az elnök adókedvezményt is bejelentett, amellyel az év végéig autót vásárlók több száz dollárt spórolhatnak, és a várakozás szerint ez 100 ezerrel növelheti az eladási mutatókat.

A GM egyébként is teljesen elértéktelenedett részvényei 20 százalék felett estek New York-ban a nyitás előtti kereskedésben. A cég Messiásként vár most a tervek szerint 2010 novemberében debütáló, konnektorból feltölthető hibrid autóra, a Chevrolet Voltra. Ennek gyártása idén júniusban kezdődik. A Volt lítiumion akkumulátora 64 km-t bír, azután a jármű hagyományos meghajtásra tér át. Árát Amerikában nem közölték, de a GM ausztrál leánycége pár hónapja bejelentette, hogy ott átszámítva 6,5 millió forinttól indul az ára. Azzal kapcsolatban, hogy mennyiben lesz a Chevy Volt a cég mentőöve, újabb kétségek merültek fel a projektért felelős Bob Lutz fejlesztési alelnök távozása nyomán. Ő is a napokban áll fel székéből, de az év végéig a cégnél marad. Eredetileg megvárta volna a Volt premierjét.

Repült a Peugeot-Citroen vezére is

Azonnali hatállyal menesztették a PSA Peugeot-Citroen-csoport éléről Christian Streiff vezérigazgatót, s helyére a Corus acélipari konszernt irányító Philippe Varint nevezték ki. Streiffel szemben az a kifogás merült fel, hogy a francia állam által megítélt 3 milliárd eurós gyorshitel megszerzéséül szabott feltételeket vonakodott teljesíteni, s ezzel felbosszantotta Nicolas Sarkozy elnököt. Az elbocsátások leállításáról és az egyes tevékenységek külföldre vitelének hallgatólagos tilalmáról volt szó. (K. B.)

A Volt marad, a többiek - Rick Wagoner és Carl Lutz - mennek