Az egy évvel korábbi 8,1 százalékról 9,1 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta a 2008 decembere és 2009 februárja közötti időszakban a KSH jelentése szerint. Ennél magasabb értéket utoljára tizenkét éve mértek: 1997 első negyedében 9,4, a másodikban 9,2 százalék volt a ráta. Az előző hónapban közzétett, 2009. januári adat 8,4 százalék volt.

A foglalkoztatottak száma 3,85 millióról 3,79 millióra csökkent, a munkanélkülieké 337 ezerről 378 ezerre nőtt. A 15-64 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 64 ezerrel maradt el az egy évvel korábbitól, a munkanélkülieké negyvenezerrel emelkedett - a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal csökkent.

- Korábbra vártuk az adatok ilyen mértékű romlását, de egy darabig úgy tűnt, elmarad a nagy zuhanás. Most azonban látszik: minket sem kímélnek a világméretű krízis hatásai - magyarázza Barcza György, a K & H vezető elemzője.

A munkanélküliség szintje általában annyival nő, amennyi a gazdasági visszaesés mértéke. Magyarországon azonban a tapasztalatok szerint sokan vonulnak inaktivitásba, ezért a statisztikák jellemzően a valósnál kedvezőbb képet mutatnak az állástalanok számáról. Kérdés, mikortól és mennyire alakítja majd át az új kormány például a szociális ellátás rendszerét. Ha sikerül érdemi változást elérni, ötszázalékos gazdasági visszaesés mellett a munkanélküliségi ráta 12-13 százalékra ugorhat.

- Még mindig kevés a rendelkezésre álló adat ahhoz, hogy igazán pontos előrejelzéseket adhassunk, de az már egyértelmű: bekövetkezett a fordulat a munkaerőpiacon. A munkanélküliségi ráta a kormány ösztönző intézkedései ellenére 2003 óta lényegében folyamatosan nőtt, de ekkora ugrásra nem volt példa, ráadásul a foglalkoztatottak száma is drasztikusan csökkent, az előző időszakhoz mérten 49 ezerrel, ami több mint tízéves negatív rekord. És ez még csak a kezdet - állítja Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa, aki éves szinten 10-11 százalékos átlagos munkanélküliséggel kalkulál 2009-re.

- Az állami erőfeszítések ellenére a piac irányítja a folyamatokat: hiába például a Start-kártya és más kedvezmények, ha a cégeknek nincs megrendelésük, ezért nincs szükségük emberekre. Ilyen válság még soha nem volt. Napról napra olyan új számokkal, tendenciákkal szembesülünk, amelyek teljesen átértékelik az eddigieket. A mostani adatokból kiolvasható például, hogy az állástalanok között megnőtt a 25 év felettiek aránya, a munkanélküliség átlagos időtartama pedig hirtelen csökkent. Ez azt jelzi, hogy egy teljesen új réteg került a munkát keresők közé: immár sok képzett, harmincas, negyvenes, eddig a magas foglalkoztatottságú régiókban élő ember is állás nélkül marad - véli a szakember, hozzátéve: most senki nem vehet mérget arra, hogy például a Pénzügykutató becslései helytállóak lesznek, és az éves átlagos munkanélküliség jövőre nem haladja meg a 11 százalékot.

- Abban biztosak voltunk, hogy jelentősen emelkedik majd a munkanélküliség. Csodálkozni legfeljebb azon lehet, hogy ilyen gyorsan ekkora mértékben romlottak az adatok. A rossz hír az, hogy a hirtelen növekedés folytatódni fog - mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A szakember nyárra 11, az év végére 13 százalékos munkanélküliségi rátát valószínűsít, ötszázalékos gazdasági visszaesés mellett. - Az év átlagában számításaim szerint 11,5 százalék lesz a munkanélküliség, és ez jövőre sem javul érdemben, 2010 végén pedig még mindig 11 százalék körül alakul. A jelenlegi 9,1 százalékos szintet 2011 végén érhetjük el - tette hozzá Török Zoltán, aki szerint két év múlva az átlagos munkanélküliség tíz százalék lesz.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a munkanélküliségi mutató ez év közepe-vége felé megközelíti a tíz százalékot, Németh Dávid, az ING Bank szakértője pedig az MTI kérdésére úgy becsülte: a ráta az idén tíz százalék fölé emelkedhet. Az állástalanok száma várhatóan csak 2010-ben kezd csökkenni.