A BRFK után a VPOP Központi Bűnöldözési Parancsnoksága is elutasította a Megyeri híd építőinek csődbűntett miatt tett feljelentését - értesült a Népszabadság. Az indoklás szerint az ügyben elrendelt feljelentéskiegészítés adataiból kétséget kizáróan megállapították, hogy csődbűntett miatt nem indítható eljárás. Azért nem, mert a hitelezőinek több százmillióval, egyes hírek szerint kétmilliárd forinttal tartozó Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezetek Zrt. felszámolását a bíróság még nem rendelte el, noha azt az elmúlt hónapokban többen is kezdeményezték.

A Ganz Acél sikeresen hárított el minden felszámolási kezdeményezést. A Megyeri híd neki dolgozó építői azonban már egyre türelmetlenebbek. Magyar György ügyvéd, aki a csődbűntett miatt "ismeretlen tettes" elleni bűntetőeljárást kezdeményező cégek egy csoportját képviseli, lapunknak elmondta: több kisvállalkozás tönkrement, van, amelyiket már fel is számolták, sőt akad olyan is, ahol a tulajdonos házát is elvitték a hitelezők. A pórul járt kivitelezők egytől egyig kis cégek, amelyeknek a szó szoros értelmében a létük múlik azon, hogy megkapják-e az elvégzett (és átvett) munkájuk ellenértékét. Többen már kilátásba helyezték a híd erőszakos lezárását, sőt akár a bontását is.

Az építők eredetileg csalás miatt tettek feljelentést, a BRFK azonban a feljelentéskiegészítést követően arra a következtetésre jutott, hogy az ügyben csalás gyanúja fel sem vetődhet, a csődbűntetté viszont annál inkább. Csakhogy a csődbűntett felderítése nem a rendőrség, hanem a vámőrség hatáskörébe tartozik, ezért a BRFK továbbdobta a labdát a VPOP-hoz. Olyan gyorsan megszabadultak az ügytől, hogy Magyar György szerint a feljelentőket sem értesítették a nyomozás elutasításáról.

A vámnyomozók viszont azt nem értik, hogy a BRFK mire alapozva állította azt, hogy "a feljelentett cselekmény csődbűntett lehet", hiszen a felszámolás megindítása után végrehajtott, a hitelezők kielégítését akadályozó ügyletek esetében lehet csődbűntettről beszélni és eljárást indítani - magyarázza a helyzetet a VPOP egy neve elhallgatását kérő munkatársa. Mivel az adós cég, a Ganz Acél ellen még nem indult felszámolási eljárás, ez az út nem járható.

A károsultakat képviselő Magyar György ügyvéd többfrontos támadásra készül a cég ellen. Panaszt nyújt be a vámőrség nyomozást elutasító határozata ellen az ügyészségre, abban a reményben, hogy a Fővárosi Főügyészség tisztázza majd azt is, miért "pingpongoznak" a hatóságok a sérelmeik orvoslását kérő vállalkozókkal. Másfelől a verseny- és a konszernjog alapján is vizsgálatokat kezdeményeznek a Gazdasági Versenyhivatalnál és az APEH-nél.

- Nyilvánvaló, hogy a Megyeri híd építésére szánt költségvetési pénzek egy része eltűnt valahol félúton az államkassza és a munkálatokat ténylegesen végző vállalkozók között. Elgondolkodtató, hogy senkit nem érdekel, hol és miként történhetett ez meg - fogalmazott Magyar György.

A Népszabadság úgy értesült, a rendőrségen és a vámőrségen külön-külön lefolytatott feljelentéskiegészítés alapján mégiscsak felvetődik a csalás gyanúja az ügyben. Kérdés, hogy így látja-e az ügyészség, s ha igen, meglépi-e azt, amit az IL Ferro-károsultak esetében megtett. A rendőrség abban az ügyben is csak a számvitel rendjének megsértésének gyanúját vélte felfedezni, ezért továbbküldte az aktákat a vámőrségre. A károsultak panaszát akkor az ügyészség is elutasította. Miután a vámnyomozók kiderítették, hogy több más, és súlyosabb bűncselekmény gyanúja is felvetődik az ügyben, a Fővárosi Főügyészség korábbi álláspontját felülvizsgálva nyomozásra utasította a vámőrséget azokban a bűncselekményekben is, amelyekben a rendőrség lett volna hivatott eljárni.

Másnak szép