Szűkebben mérik a hitelt
Míg az utóbbi években a magyarországi bankok mind többet és egyre enyhébb feltételek mellett hiteleztek a lakosságnak, a tavalyi második fél évben alapvetően megváltozott a helyzet. A pénzintézetek hitelezési hajlandósága a lakáscélú és a fogyasztási kölcsönök - elsősorban a gépjárműhitelek és a szabad felhasználású jelzáloghitelek - esetében is visszaesett - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési vezetők körében végzett felméréséből. A bankok már fél évvel ezelőtt, az előző felmérésben jelezték az irányváltást, de ez végül erősebb lett a vártnál.
A kölcsönöket nem csak visszafogottabban mérik, drágábban is adják, illetve szigorítottak a nem árjellegű feltételeken is (önrész, hitelfedezeti arány, megkövetelt hitelképességi szint). A feltételek leginkább a szabad felhasználású, az áru- és a személyi hitelek esetében szigorodtak, emellett a pénzintézetek visszafogták a svájcifrank-alapú hitelek kínálatát, és mérsékelték a tisztán fedezetalapú, jövedelemvizsgálat nélküli finanszírozást is.
A bankok az idei első fél évben tovább szigorítanak feltételeiken (főleg a gépjárműkölcsönök és a szabad felhasználású jelzáloghitelek tekintetében várható változás), ezek a lépések azonban már visszafogottabbak lesznek a tavalyiaknál. A hitelintézetek szerint ugyanis a kockázatok magasabb szintjének kivédése és a stabilitás növelése érdekében szükséges döntések többségét már 2008-ban meghozták.
A bankok visszafogott hitelezési kedvét a januári számok is jól mutatják. Az MNB adatai szerint a háztartások új lakáshitel-szerződéseinek értéke tovább csökkent. Bár a forintkölcsönök értéke is elmaradt valamelyest a decemberitől, és az euróalapú hitelek növekedése megállt, a visszaesés egyértelműen a svájcifrank-alapú konstrukciók drasztikus viszszaszorulásával magyarázható. A korábban egyértelmű favoritnak számító alpesi devizában januárban már csak 11 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződést, míg tavaly októberben az összeg megközelítette a 79 milliárdot.
A kevesebb hitelt drágábban mérték a bankok. A lakáshitelek teljes hiteldíjmutatója (THM) például tavaly nyártól 2009. január végéig 1-3 százalékponttal emelkedett. Egyes kockázatosabb kategóriába sorolható kölcsönök drágulása a tavaly nyári szinthez képest meglehetősen drasztikus mértékű: a frankalapú gépjárműkölcsönök THM-je például nyár óta több mint hat százalékponttal, csaknem 19 százalékra nőtt, míg az áruvásárlási forinthitelek 12 százalékponttal kerülnek most többe.
Az elmúlt fél évben azonban nem csak a bankok hitelezési hajlandósága, a lakosság eladósodási kedve is csökkent. Jelentős mértékben mérséklődött a kereslet a devizaalapú lakáshitelek iránt, és hasonló folyamat volt megfigyelhető a fogyasztási kölcsönök esetében is. A forintlakáshiteleknél viszont némi keresletnövekedést tapasztaltak a pénzintézetek, és 2009 első fél évében is hasonló tendenciára számítanak.
A lakossági hitelek visszafizetésében a bankok a tavalyi második fél évben még nem tapasztaltak számottevő problémákat, de arra számítanak, hogy az idei első fél évben már romlás következhet be a portfólióban a kedvezőtlen gazdasági kilátások, a pénzügyi válság reálgazdaságra gyakorolt hatása és a devizahitelek esetében a forint gyengülése miatt. A háztartások fizetési gondjaira a bankok ügyfélkapcsolati tevékenységük erősítésével reagálnak, illetve olyan konstrukciók kidolgozásával - futamidő-hosszabbítás, átmeneti törlesztéskönnyítés -, amelyek a nehéz helyzetbe került ügyfeleknek segíthetik a visszafizetést.
A lakossági ügyfelekhez hasonlóan a vállalkozások is kevesebb hitelt kapnak. Jelentős különbség azonban, hogy míg a háztartások hitelfelvételi kedve csökkent, a cégeké összességében nőtt. (Bár a beruházási hitelek iránti kereslet erőteljesen csökkent.) A felmérés alapján hitelhez elsősorban a nagy- és a közepes vállalatok jutnak nehezebben, és üzleti célú ingatlanfejlesztésre sem szívesen adnak pénzt a bankok, amelyek a vállalati kölcsönök esetében is szigorították a hitelezési feltételeket, a kedvezőtlen gazdasági kilátások, az - elsősorban az építőipart érintő - ágazatspecifikus problémák, a csökkenő kockázatvállalási kedv és a likviditási helyzet romlása miatt.
Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült.
