Ideje jövőképet és stratégiát váltani - vezette be Matolcsy György a Jövőkép című tanulmányt: ez lényegében a Fidesz programjának irányait vázolja fel. Az írás hasonló az 1998-ban megjelent A polgári Magyarország közgazdasága című kötethez, mely az akkor is éppen kormányzásra készülő Fidesz gazdaságpolitikai alapvetéseit foglalta össze. Matolcsy szerint akkor lendületet adott - most is hasonlót remél.

Az új magyar modell megvalósításáról csak általánosságokat mond Matolcsy kötete

Szakítani kell a neoliberális gazdaságpolitikával, a piac és a pénz mindenhatóságával. Új magyar modellre és piacgazdaságra van szükség - állítja a volt miniszter. Ez nem azt jelenti, hogy muszáj valami unikálisat kitalálni, hisz van a világban jól működő gyakorlat: a francia családpolitika és egészségügy, a finn oktatás, a svéd K+F, a holland részmunkaidő, az észt
e-kormányzás, a szlovák adórendszer, a bajor kisvállalkozások vagy az osztrák turizmus. Ezek magyarra fordítása is megfelel a célnak. Az európai piacgazdasági modellekből érdemes részelemeket megőrizni, de úgy, hogy a verseny nem mehet a szolidaritás rovására, és fel kell lépni a monopóliumok ellen. A társadalmi csoportok közötti szakadék mélyülését meg kell állítani, és a teljes foglalkoztatottság felé kell tartani.

Matolcsy szerint az államnak van feladata a gazdaságban, nem vonulhat ki a szabályozásból. Ugyanakkor kisebb adózásra és bürokráciára, minőségi közszolgáltatásokra, több gyermek születésére, erősebb családokra, magasabb szintű oktatásra, az innovációban pedig áttörésre van szükség. Ezekből következik, hogy Magyarországon itt az ideje a vállalkozói forradalomnak. A közösségi koordináció elengedhetetlen, amibe a karcsú, de erős állam és a civil szféra is beletartozik. A világ a regionalizmus irányába megy, nálunk is figyelni kell a helyi kezdeményezésekre. Hozzátette: az ország növekedését befolyásoló legfontosabb tényező a jövőben a föld, a víz, a földrajzi elhelyezkedés és az erkölcs lesz.

A tanulmánykötet alaposan elemzi a Magyarországon kialakult helyzetet, de arra csak általánosságok szintjén ad választ, hogy milyen eszközökkel tudja egy esetleges Fidesz-kormány megvalósítani az új magyar modellt. Ugyanazt mondja, amit szinte mindenki. Például, hogy meg kell találni az arany középutat a növekedés és az egyensúly között, amelyek Magyarországon egymással ellentétes irányba haladnak. A jelenlegi tulajdonosi szerkezet nem segíti az országot. Az állami tulajdon túlsúlya helyett a külföldi tulajdon túlburjánzása jellemző. (Matolcsy szerint például bankokat kellene venni.) Ez jelzi az ország tőkevonzó képességét, de mutatja a kis- és középvállalkozások gyengeségét. Ráadásul szerintük nagyon sok volt állami monopólium fennmaradt - energiaszektor, közszolgáltatások -, csak most külföldi tulajdonban vannak.

Nem csak a tőke, a foglalkoztatás szempontjából is csapdában van az ország, hiszen csak akkor tudnának többen dolgozni, ha új munkahelyek jönnének létre, ahhoz pedig új cégek is kellenének. A kis- és középvállalkozások erre megoldást jelentenének, ha képesek lennének érvényesülni. A tanulmány szerzői hibásnak és rossznak, a szocializmusból ránk maradtnak tartják az állami újraelosztást, mert a szegények, az idősek, a méltatlan helyzetben élők támogatása szükséges ugyan, de nem a jelenlegi erős jövedelemelvonás és újraelosztás mellett. Szerintük az adócsökkentés esélye jelenleg kicsi, ellenben átrendezések lehetségesek, például olyanok, amelyek a foglalkoztatásra rakódó terheket csökkentik. Ezzel szemben emelni kell a vagyoni és a forgalmi adókat. Előbbi azért is jó, mert megnehezíti az adóelkerülést.

Az erős, de kicsi állam igénye sem újdonság. A szakértők szerint a központi bürokrácia azért nagy és túlburjánzó, mert az erőforrások állami újraelosztására épül: a pénz beszedéséhez, a jogosultságok ellenőrzéséhez, majd újraelosztásához nagy apparátus kell.

Magyarország-trendek

- Nemzetállamtól a regionális hálózatokig

- Exportvezérelt növekedésről fogyasztóvezérelt növekedésre

- Washingtoni konszenzustól magyar modell

- Kormányzati irányítású gazdaságból piackezelésű gazdaságba

- Kistelepülésektől városhálózatokig

- Munkaintenzívből fejlett technológiáig

- Férfiak által dominált gazdaságból a nők felemelkedéséig a gazdaságban

- Keletről Nyugatra