Már csak azért sem, mert a cég exportértékesítése jelentős: 30-35 százalékos, s ezeken a piacokon enyhe volt a csökkenés mértéke. Eladásaik a külpiacokon, Romániában, Bulgáriában, Ukrajnában és Oroszországban nem sérültek súlyosan.

A Tondach ezekben az országokban, hasonlóan Magyarországhoz, szintén piacvezető pozícióra törekszik. Az új cserépgyárat 15 milliárd forintból húzták föl. Az avatást megelőző sajtótájékoztatón a Tondach-cégcsoport és a gyár vezetői elmondták, hogy az üzem - amelyhez a cég az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 500 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kapott - Európa legnagyobb és legkorszerűbb cserépgyára. A 25 ezer négyzetméteres gyártócsarnokban évente 30 millió darab tetőcserép és 3 millió darab idomcserép készülhet, amely hárommillió négyzetméter tetőfelület burkolására alkalmas. Kató Aladár elmondta, hogy az üzemcsarnokba telepített 235 méter hosszú alagútkemence a maga területén a legnagyobb a világon. A magas üzembiztonság, a legkorszerűbb technológia és az alacsony energiafelhasználás összességében azt jelenti, hogy Békéscsabán gazdaságos lehet a cserépgyártás.

Franz Olbrich, a vállalatcsoport igazgatóságának elnöke megjegyezte, hogy a társaság Európa-szerte több mint 3100 munkavállalót foglalkoztat 11 ország 34 gyáregységében. A Tondach 1992 óta 150 millió eurót fektetett be Magyarországon úgy, hogy a tevékenységéből származó nyereséget visszaforgatta fejlesztésekre.

Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára azt emelte ki, hogy a Tondach abból az 1400 milliárd forintos alapból jutott támogatáshoz, amelyet a kormány még tavaly ősszel és alapvetően uniós források segítségével hozott létre a válság enyhítésére.

Állami támogatást is kapott a békéscsabai üzem F