A Paksi Atomerőmű tervezett új blokkjai a mostani ár duplájáért, kilowattóránként 18-19 forintért tudnák csak adni az áramot - áll a Force Motrice tanácsadó elemzésében. A Felsmann Balázs volt energetikai szakállamtitkár által jegyzett dolgozat szerint a mostanában hangoztatott plusz kétezer megawattos bővítés 1500-2000 milliárd forintba kerülne. Ez jelentős kockázatokat és terheket róna a tulajdonosokra és hitelezőire. Ezért a világon is alig épül atomerőmű magánberuházásban. A magyar költségvetés mostani helyzete pedig kérdésessé teszi az állami megvalósítás lehetőségét. Példáik szerint ráadásul a végleges költségek a világban sokszor az eredeti tervek duplájára-négyszeresére rúgnak. Az általuk kalkulált költségbe, illetve áramtarifába még nem tartoznak bele a működtetéshez szükséges tartalék erőművek, a leállítás utáni kármentesítés, illetve a hulladékelhelyezési költségek. Úgy vélik: a mai magyar erőműrendszer - a mostani atomblokkok élettartam-hosszabbításával - évtizedekre biztosítja az ellátást, így van idő a mélyebb elemzésre. A parlamentnek nem kell elvi határozatot hoznia a megvalósításról, mert ilyen nyilatkozatot már tett - vélik.

Az atomerőmű-bővítés mögött álló állami Magyar Villamos Műveknél (MVM) ezeket a számokat összefüggésükből a negatív mondanivaló érdekében kiragadottnak tartják. Nem elképzelhetetlen például, hogy a termelés tervezett indulásakor, 2020 után ez a 18-19 forintos ár épp a legalacsonyabb lesz. Az előkészületek viszont még nem állnak itt. Úgy vélik, mély szakértelmet igénylő viták helyett egyelőre azt érdemes megfontolni, hogy a társadalom támogat-e egy atomerőmű-bővítést vagy sem. Szerintük legalább ugyanannyi példát fel lehetne hozni arra, amikor az építkezés végső költsége belül maradt az eredeti kereten. Habár az MVM állami cég, továbbra is úgy vélik, saját forrásból, banki hitel, illetve esetleg befektetőtárs bevonásával előteremthetik a beruházáshoz szükséges összeget állami forrás vagy garanciák nélkül is. Habár a gazdasági válság kétségtelenül rontja a hitelfelvételi lehetőségeket - ami akár a beruházást is csúsztathatja néhány évvel -, úgy vélik, amikor erre majd egy évtized múlva először szükség lehet, már kedvezőbbek lesznek a gazdasági körülmények. Ugyanakkor még az MVM-nél is többéves elemzést követően dönthetik el, érdemes-e, és ha igen, épp milyen mértékben bővíteni Paksot.