A Népszabadság értesülése szerint nemrég elkészült a banktámogató csomag felhasználásának pontos módját és feltételeit szabályozó végrehajtási rendelet. (Ez nem tévesztendő össze a tegnap előtt bejelentett, az OTP-nek és az FHB-nak nyújtott összesen 520 milliárdos állami kölcsönnel.)

A Pénzügyminisztérium a javaslatot már elküldte Brüszszelbe, így az várhatóan néhány héten belül, az Európai Bizottság jóváhagyása után hatályba léphet - tájékoztatták lapunkat a szaktárcánál. A vonatkozó törvényt ugyan még december közepén elfogadta a parlament, két hónappal később pedig a bizottság is áldását adta az elképzelésre, de a végrehajtási rendelet nélkül a programot nem lehetett beindítani.

Az IMF-hitelmegállapodás részét képező csomagra 600 milliárd forintot különített el a kormány. Ebből a pénzből 300 milliárd jut a hazai bankok feltőkésítésére és még egyszer ennyit lehet fordítani az azok hitelei mögé állítható állami garanciára. Információnk szerint a bankok részéről eddig nem volt kereslet a támogatásra, egyetlen hitelintézet sem jelentkezett még be a Pénzügyminisztériumnál, igaz, a végrehajtási rendelet nélkül nem is tudhatták, hogy pontosan milyen feltételek mellett vehetnék igénybe az állami forrásokat. Idő mindenesetre még bőven van: a törvényben szereplő eredeti határidőket a rendelet csúszása miatt már kitolták az év végéig.

A magyar bankrendszer azonban addig sem marad támogatás nélkül, míg megnyílik a csomag: a kormány és az OTP Bank, valamint az FHB Jelzálogbank képviselői szerdán egy összesen 520 milliárd forintos hitelmegállapodást írtak alá. A szintén az IMF-forrásból lecsípett összegből 400 milliárd jut az OTP-nek és 120 milliárd az FHB-nak. A bankok a kölcsönt lakossági és a céges (elsősorban a kis- és középvállalatok) ügyfelek hitelezésére fordítják. A hitel első részletét április elsején kapják meg a bankok, míg a másodikat június 30-án. A törlesztést jövő novemberben kell megkezdeniük a pénzintézeteknek, a teljes összeget nyolc negyedév alatt, 2012. november 11-ig kell visszafizetniük.

A kölcsönt nem azért kapják a bankok, mert támogatásra szorulnának. A kormány egyrészt így próbálja meg élénkíteni a globális pénzügyi és gazdasági válság miatt jelentősen visszaesett hazai hitelezést, másrészt a kölcsön csökkenti a külföldi anyabankkal nem rendelkező pénzintézetek versenyhátrányát. Az anyabankok jelentős része ugyanis már komoly állami segítséget kapott (az anyacég országában) tőkeemelés vagy állami garancia formájában, így a magyar leányok is könnyebben jutnak külső forrásokhoz.

Bár a magyarországi bankok hitelezési aktivitása a lakossági szegmensben is jelentősen csökkent tavaly ősz óta, az OTP-n és az FHB-n keresztül nyújtott állami forrásokra elsősorban a vállalati hitelezésben van égető szükség. Tavaly október óta a hazai cégek nettó hitel-visszafizetővé váltak, vagyis havonta többet törlesztenek meglévő kölcsöneik után, mint amennyi új hitelt kapnak. Ma már az sem számít ritkaságnak, hogy régi, megbízható céges ügyfelek hitelszerződéseit is felmondják a bankok, mert nem tudnak vagy nem akarnak annyi hitelt adni a vállalkozói szektornak, mint amennyire igény lenne.

Az OTP és az FHB számára biztosított 520 milliárdos pluszforrás persze önmagában nem elég ahhoz, hogy ezen a helyzeten alapvetően változtasson (már csak azért sem, mert a bankok nem is fordítják az egész összeget vállalatok finanszírozására, jut majd ebből a jövedelmezőbb és kevésbé kockázatos lakossági hitelezésre is), arra azonban mindenképpen alkalmas, hogy tompítsa a visszaesést. Bár a teljes céges hitelállományhoz képest (január végén 8702 milliárd forint volt) ez az összeg nem sok, a két bank esetében azonban számottevő növekedést eredményezhet. Az OTP Core (gyakorlatilag a csoport hazai alaptevékenysége) például tavaly év végén 1169 milliárd forint értékű vállalati hitelt kezelt - ez 13 százalékos csökkentést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Az OTP azt vállalta, hogy legalább 200 milliárdot a céges hitelezésre fordít, vagyis csupán az állami forrás segítségével hatodával növelheti állományát, amelylyel a szegmens egyik legaktívabb szereplője lehet.