Megtévesztő zöldre festők
A szakmabeliek hosszan tudják sorolni azokat az állításokat, amelyekkel egy-egy gyártó környezetbarátnak tünteti fel termékét, holott csak az előírásoknak tesz eleget. Olyan állítások ezek, amelyek akár igazak is lehetnek, de irreleváns információt hordoznak, és egyáltalán nem segítik a vásárlót a valódi zöldtermék kiválasztásában.
Jó példa erre a CFC-mentességet hirdető feliratú áruk sora. Ezt az ózonpajzsra veszélyes anyagot évtizedekkel ezelőtt betiltották, tehát elvileg semmilyen legális termék nem tartalmazhatja. A CFC-mentességre vonatkozó feliratok tehát tipikusan értelmetlenek és jelentés nélküliek. Vagy: miközben egy energiatakarékos izzót környezetbarátnak gondolunk, lehet, hogy az előállítás, illetve a vállalat más tevékenysége lényegesen nagyobb mértékben szennyezi a környezetet.
A környezetvédők, tudatos vásárlók által elítélt bűnös praktikák közé tartozik, ha egy termék környezetbarát voltát egyetlen - vagy ésszerűtlenül kisszámú - tulajdonság túlhangsúlyozásával támasztják alá, miközben figyelmen kívül hagynak más lényeges aspektusokat, amelyeket figyelembe véve a termék egészének környezeti hatása sokkal rosszabb eredményt mutatna. Nem volna szabad olyan kijelentéseket használni, amelyek igazságtartalmát nem lehet könnyen elérhető információval vagy egy független fél bevonásával ellenőrizni - sorolt néhány példát egy tavalyi tanulmányában Lőrincz Éva.
A "zöldre festés" PR-stratégiát takar: a természetromboló, a környezetre kevéssé figyelő vállalkozások alkalmazzák, amelyek megpróbálnak környezetbarátnak tűnni. Reklámcégeket bíznak meg, hogy kialakítsák a megbízó zöldarculatát, termékeiken "környezetbarát", "ózonbarát" feliratokat, "újrahasznosítható" jelzéseket helyeznek el anélkül, hogy azoknak közük lenne a környezet védelméhez. (A zöldre mosás, zöldre festés kifejezés egy New York-i környezetvédő, Jay Westerveld 1986-os esszéjéből származik.)
Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa egy tanulmányában alaposan kivesézte a zöldre festés gyakorlatát. Meggyőződése, hogy a valódi környezetbarát megoldások bevezetése helyett egyes cégeknek sokkal jobban megéri, olyan marketingkampányra költeni, amelynek során azt a benyomást keltik a fogyasztóban, hogy a cég felelősen viselkedik, és sokat tesz a környezet védelméért.
Olyan képeket használnak, amelyek zöldképzeteket keltenek, noha a vállalat, a termék vagy a bemutatott folyamat nem jelent előrelépést a környezetvédelem terén. - Elítélendő olyan szakkifejezések vagy annak tűnő szavak használata, amelyek valóságtartalmát csak tudósok tudják ellenőrizni - mondja Újhelyi Katalin, a Tudatos Vásárlók Egyesületének elnöke, hozzátéve: ahogy a világ minden táján, nálunk is élnek a cégek efféle eszközökkel. - A reklámokban rendszeresen előfordulnak ilyen megoldások. Sokkal igazabb és hitelesebb lenne, ha a terméknek nem egyetlen, egyébként akár elhanyagolható tulajdonságát emelnék ki, hanem az adott produktum legfőbb jellemzőit ismertetnék. A beetetés így természetesen sokkal nehezebb.
A laikusokat megtévesztő praktikák mellett a vállalható erőfeszítésekre is sok példát találni. - Nincs szükségünk arra, hogy zöldre fessük magunkat, mert zöld szempontok szerint működünk - állítja Pogány Éda, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs vezetője. A földgázból elektromos áramot előállító erőművük hulladékhőjét hasznosítják, s ennek köszönhetően a cég évente 18 ezer tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsát ki a levegőbe. A vállalati autókat használó munkatársakat környezetkímélő vezetéstechnikára oktatják, aminek az lett az eredménye, hogy egy év alatt az üzemanyag nyolc százalékát megspórolták. A PET-palackok mosásához használt öblítővizet újrahasznosítják, ezáltal a vízfogyasztást is csökkentették.
A környezetvédelemre gondot fordító cégeket tömörítő Követ Egyesület vezetője, Bodroghelyi Csaba szerint a cégeket sokféle megoldás, stratégia jellemzi. Sokan kényszerűségből, az előírásoknak való megfelelés miatt vagy éppen hírnévféltés okán figyelnek a környezetre. Ma még azok vannak kisebbségben, akik meggyőződésük miatt gondolják komolyan a fenntarthatóság elveinek megfelelő működést.
A vállalatok tisztában vannak az elvekkel - miért fontos a szelektív hulladékgyűjtés, az energiahatékonyság növelése -, de Bodroghelyi Csaba szerint ezt nem mindig tükrözi a gyakorlat. Az egyesület vezetője úgy látja, a Követ száz tagszervezetének nem mindegyike tekinthető makulátlannak ezen a téren. A győri Audi például hihetetlen erőfeszítéseket tesz a környezetvédelem terén, és nagyon jó eredményei vannak, csak hát kérdés, hogy egy autógyár működése, pontosabban hagyományos termékei mennyire egyeztethetők össze a fenntartható fejlődéssel? A Coca-Cola is zöldként működik, de az üdítőital több száz kilométerekre szállítása tetemes környezeti terhet jelent. Ugyanakkor, ha az emberek igénylik az ilyen üdítőket, nem mindegy, hogy a környezetvédelemre fittyet hányó vállalkozás termékét veszik meg vagy egy zöldtudatos cégéét.
A zöldre festés Brüsszelt is elérte. Olyannyira, hogy az elmúlt év "Legrosszabb EU-lobbistája" díját az interneten beérkezett 8500 szavazat több mint felével, megosztva kapta a bioüzemanyag-lobbiba tartozó Malajziai Pálmaolaj Tanács, a brazil cukorüzletben utazó UNICA, valamint az Abengoa Bioenergy nevű cég. A kitüntetést félrevezető információikért és zöldre festés miatt kapták. Lobbistáik ugyanis azt próbálták elhitetni az Európai Parlament képviselőivel, hogy a bioüzemanyag használata fenntartható.
