Korszerűbb, érthetőbb, áttekinthetőbb gáz- és villanyórákat kell felszerelniük a szolgáltatók számára, és kedvezményeket kellene nyújtaniuk a szegényebbeknek, valamint lehetővé tenniük a gyors váltást az ellátást nyújtók között - ez az ára annak, hogy az energiatársaságoknak nem kell sebtiben feldarabolniuk magukat. Az Európai Parlament (EP) ipari bizottsága a mostani strasbourgi ülésszakon állapodott meg a kormányok álláspontját képviselő cseh elnökséggel a harmadik energiapiaci liberalizációs csomag részleteiről, amelyeket azonban a teljes törvényhozásnak és a tanácsnak is jóvá kell még hagynia. A lényeg azonban, hogy a német és francia nyomásra létrejött megállapodás az eredeti elképzelésnél több lehetőséget ad az energiacégeknek a tevékenység egyes elemeinek elválasztására, külön kezelve az elektromos és a gázhálózatok működtetését. Az EP eredetileg azt akarta, hogy a termelést és a kereskedelmet válasszák szét, ám ez a törekvése gyengült az erős ellenállás miatt. Így a képviselők megelégedtek a fogyasztóvédelmi kötelezettségek beépítésével, illetve azzal, hogy a nemzeti energiahivatalok függetlensége növekedik. Mint megfogalmazták, sikerült vastagítani a falat az energiatermelés és a hálózatüzemeltetés között. Az Európai Bizottság abban bízik, hogy az egyezség nyomán növekedik a szolgáltatók közötti verseny, csökkennek az árak, s például a szélerőművek által termelt energia könnyebben feljut a villamosenergia-hálózatokra.

S miután a parlament is támogatását adta a mobiltelefontarifák csökkentéséhez, az Európai Bizottság közzétette éves jelentését az uniós telekommunikációs piac helyzetéről. Örömmel állapította meg, hogy miközben például az autóipar a válság terhe alatt nyög, addig a telekommunikációs ágazat növekedése tavaly meghaladta a gazdasági bővülés ütemét. A verseny éleződése jól jön a fogyasztóknak, akiknek havi mobilszámlája tavaly átlagosan 21,48 euróról 19,49 euróra mérséklődött, öt év alatt pedig 34 százalékkal. A lakosság 119 százalékának van mobil-előfizetése.

Az európaiak 75 százalékának van internet-hozzáférése. A széles sávú internet elterjedtségében Dánia és Hollandia vezet 35 százalékkal, míg az USA-ban ez az arány 25 százalék. Internetes mobilkapcsolata a lakosság 13 százalékának van. Magyarországon a mobilpiaci telítettség 117 százalékos, viszont a vonalas széles sávú internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya csak 15 százalékos. Igaz, a mobilinternetezők száma egy év alatt megduplázódott. A jelentés felveti, hogy a hagyományos telefonszolgáltatásban nincs kellő verseny, míg a frekvenciaengedélyek tendereztetési eljárása nem eléggé áttekinthető.