Az állami Vértesi Erőmű Zrt. igazgatóságának tegnapi döntése értelmében a testület különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tesz a cégnél 2008-ban megkötött egyes ügyletek kapcsán - erősítették meg információinkat a tulajdonos Magyar Villamos Műveknél (MVM). A hírek szerint tavaly év végén a Vértesi Erőmű több tízmilliárd forint nagyságrendű kereskedelmi szerződésekben vállalt közvetítői szerepet. Egyrészről több mint egy tucat hazai áramkereskedővel szerződött arra, hogy 2009-ben 210 megawattnyi (MW) áramot vásárol tőlük, másrészről - némi saját termeléssel megfejelve - 250 MW áram eladásáról állapodott meg a Kapolyi László baloldali vállalkozó vezette System Consultinggal. Ez azért is különös, mert - mint arról lapunk többször beszámolt - Kapolyi László akkor még egy ellentmondásos folyamat nyomán félig-meddig a Vértesi Erőmű tulajdonosának volt tekinthető. Másrészt az MVM az erőmű igazgatóságán keresztül - állításuk szerint - a szerződésekről nem tudott, ami sérti a belső szabályokat. Az ügy akkor vált kínossá, amikor a System Consulting az év végén bejelentette, mégsem veszi meg a megrendelt áramot. Azok az áramkereskedők, amelyek már öszszevásárolták a Vértesinek eladandó áramot, azóta összesen több mint húszmilliárd forintos kártérítési perrel fenyegetik az állami társaságot. Habár a keresetet egyelőre nem nyújtották be, és a felek egyezkednek, információink szerint a per küszöbön áll. Éppígy a Vértesi Erőmű is várhatóan bepereli a System Consultingot.

Az MVM és Kapolyi közös erőművének alapkőletétele. Bedobtak néhány milliárdot

Arra, hogy a szerződések nem minden tekintetben szolgálhatták a Vértesi Erőmű érdekeit, utalhat, hogy az MVM azóta felállította székéből Gálos Tibort, a Vértesi Erőmű vezérigazgatóját. Helyébe Szabó Pál volt energiaminiszter került. Információink szerint a feljelentések kapcsolatba hozhatók Gálos Tiborral, mint ahogy Kapolyi Lászlóval is, akiről azt ma már semmiképpen nem tartják lehetségesnek, hogy megvásárolja az erőművet.

A Vértesi Erőmű felügyelőbizottsága a szerződésekről megállapította: ezek, amelyekről a tulajdonos a tavalyi év utolsó napjaiban szerzett tudomást, jelentős anyagi hátrányt eredményezhetnek a társaság számára. Kötelezettségek megszegése következtében felmerül annak alapos gyanúja, hogy "fennáll a Vértesi Erőmű nevében eljáró egyes személyek büntetőjogi felelőssége". Az igazgatóság elfogadta a felügyelőbizottság ajánlásait.

Az ügyben érintettek közül Gálos Tibor lapunknak nem kívánt nyilatkozni. Kapolyi László leszögezte: ő bizonyosan nem lehetett "az erőmű nevében eljáró személy", hisz sem tulajdonosként, sem vezetőként nem állt jogviszonyban a céggel. Az ő olvasatában a szerződések ügye is gyökeresen másképp fest. Úgy véli: egyes munkatársai ugyan kötöttek megállapodásokat a Vértesi Erőművel, ám ezek addig nem léphettek érvénybe, amíg az erőmű nem szignál vele egy "asset keretegyezményt". Ilyet azonban csak az erőmű írt alá, ő nem. A viták rendezése érdekében mindemellett áll a peren kívüli megegyezés elébe, ám erre "a Vértesi nem ad lehetőséget". Az erőművet továbbra is meg kívánja venni.

Az MVM háza táján nem ez az egyetlen milliárdos anyagi kárral fenyegető ügy. A Vértesi Erőmű tervezett megvásárlása kapcsán az is felmerül, hogy Kapolyi egy másik, az MVM-mel közös cége számára egész más célra kapott MVM-kölcsönből fizetett az erőműért vételárat. (Az üzlet végül nem jött létre.) Szó van egy milliárdokba kerülő, de át nem vett horvát szállodáról, illetve egy félbemaradt bátonyterenyei energianád-beruházásról is. Ezek - a nem cáfolt hírek szerint - egyaránt kapcsolatba hozhatók az MVM előző vezérigazgatójával, Kocsis István jelenlegi BKV-vezérrel, illetve az őt oda is követő egyik helyettesével, Molnár Lászlóval. Közös vonás, hogy a milliárdoknak sokszor ismeretlen hátterű (offshore-gyanús) cégeknél veszett nyoma.