Az új kormánynak is szüksége lehet a csomagra
A bizonytalanság és a tétlenség a legrosszabb, ami történhet. A lapunk által megkérdezett szakértők többsége szerint a parlament előtt fekvő 2009- 2010-es adócsomagot meg kellene tárgyalnia az Országgyűlésnek, és a szükséges módosításokkal elfogadni azt. A nagyobb mérvű változtatásokat pedig a szerkezeti reformokkal egybekötött kiadáscsökkentéssel kellene megalapoznia az esetleg újonnan felálló kormánynak. Eközben a ma hivatalosan vártnál nagyobbnak ígérkező recesszió miatt várhatóan 100-150 milliárdos extra bevételkiesést is ellensúlyoznia kell majd a leendő kabinetnek.
Most többnyire 4,5-5 százalékos gazdasági visszaesést vár a piac. Százalékpontonként 0,4 százalékos költségvetési bevételkieséssel lehet számolni, így Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza szerint 300-400 milliárdos az az összeg, amit meg kell spórolni az idén ahhoz, hogy tartható legyen az eredetileg tervezett hiánycél. A hivatalos prognózis ma 3-3,5 százalékos visszaesést mutat, 200-250 milliárdos bevételkieséssel. Ehhez tehát 100-150 milliárd extra kipótolnivaló jöhet az idén. Barcza arra számít, hogy a recesszió miatt várhatóan növekvő költségvetési hiányt, illetve lyukat az eddig megszokott intézkedésekkel tömik majd be, és szerinte ez elég is lehet a 300-400 milliárd forint pótlásához.
Lapunk úgy tudja, valóban a megszokott intézkedések léphetnek életbe, ha nő a bevételkiesés. A költségvetésben 70-80 milliárdos tartalék használható még fel erre a célra, valamint további lefaragás várható a minisztériumi előirányzatokból. Nagyon rövid idő alatt ugyanis ettől a területtől lehet pénzt elvenni. A már bejelentett megtakarítási csomag 210 milliárdot takarít meg, így kijöhet a 300-400 milliárdos tétel. Igaz, az eredeti csomag több eleme még nem valósult meg.
Az elemző szerint ugyanakkor arra is számítani kell, hogy a bevételkiesés egy része 2010-ben jelentkezik: a cégek valószínűleg a tavalyi év alapján befizetett adóelőleg egy részét visszakérik majd 2010 májusában, a társasági adó bevallásakor. S emellett a Magyar Nemzeti Banknál is jelentkezhet egy akár százmilliárdos nagyságrendű kamatveszteség.
Ám hogy mekkora lesz a bevételkiesés és a recesszió 2009-ben, most senki nem tudja megmondani - hangsúlyozza Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. Épp ezért nagyon fontos, hogy a leendő kormányprogram rugalmas legyen. Emellett lényeges az időtényező: a legnagyobb kárt az okozza, ha nem történik semmi. Minél többet késik az intézkedés, annál nagyobb áldozatok árán lehet rendbe hozni a gazdaságot - hangsúlyozza Erdős. Ebből a szempontból az lenne a jó, hogy a parlament előtt lévő adócsomagot megtárgyalnák, és a szükséges, politikailag is elfogadott módosításokkal megszavaznák. Ha fel tud állni egy új kormány, az vélhetőleg radikálisabb megoldásokkal élne majd, de ezeket az őszi ülésszakban is be lehet terjeszteni. Annál is inkább, mivel az adócsomagban a jelentősebb, érdemi csökkentések, változtatások 2010-ben lépnének hatályba, valamint a ma ismert adóprogramok (adócsomag, a Reformszövetség és Bokros Lajos programja) nagyjából egy irányba mutatnak. A kiadáscsökkentéssel Erdős szerint differenciáltan kell bánni: ott, ahol a működést, a támogatásokat finanszírozzák, a lehető legkevesebbet szabad költeni, mivel az nem generál keresletnövekedést, nem teremt új munkahelyet. A beruházásoknál, közmunkaprogramoknál viszont, ha lehetséges, érdemes lenne emelni a keretet.
László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter azt hangsúlyozza, hogy a kiszámíthatóság érdekében jó lenne tudni, mi lesz az adócsomag sorsa. A piac ugyanis már nagyjából beleélte magát a változásokba. Úgy véli, ha a recesszió miatt a költségvetés nehéz helyzetbe kerül, logikus lehet elhalasztani az szja-csökkentést, vagy 23 helyett 24 százalékra emelni az áfakulcsot. Az lényeges, hogy az adó területén a Reformszövetség által kijelölt úton haladjon a kormány.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője szintén a meglévő adócsomag elfogadása mellett van. Ezzel együtt hangsúlyozza: az adó önmagában véve nem old meg semmit. Szükség van a kiadások érdemi csökkentésére és ebből a forrásból az adóteher mérséklésére, és az ehhez szükséges szerkezeti átalakításoknak még ebben az évben neki kellene állni. A bérterhek csökkentését a munkahelyek magtartása céljából sürgetőnek tartja a szakértő, vagyis még a tavaszi ülésszakban dönteni kellene erről.
Lapunk úgy értesült, hogy a Pénzügyminisztérium nem vonja vissza az adócsomagot, amelynek az általános vitája megkezdődött. Ez technikai értelemben is fontos, hiszen a leendő kormány a már tárgyalás alatt álló törvényjavaslatba be tudja tenni a változtatásait, és így a csomag hatályba léphet júliustól. Ha viszont a leendő kormány teljesen új adócsomagot nyújt be, akkor újrakezdődik a parlamenti időszámítás, és elhúzódik a hatálybalépés.
S hogy mi várható az esetlegesen felálló új kormánytól, az nagyban az új kabinet összetételének és a mögötte álló politikai támogatás függvénye - teszi hozzá László Csaba. A legoptimistább forgatókönyv szerint, ha a szakértői kormány felvállalja a politikailag érzékeny - így eddig halogatott - intézkedéseket, meglehet hozzá a szükséges politikai többség a parlamentben. Ám korántsem biztos, hogy ez így lesz, ráadásul a jövendő kormánynak szűkös egy éve sem lesz minderre.
Az idő rövidségére Barcza György is felhívja a figyelmet: az olyan középtávú problémákat, mint a gazdasági növekedés, az eladósodottság és a szerkezeti reformok ügye, csak 3-5 éves programokkal lehet kezelni. Így, ha sikerül felállnia egy szakértői kabinetnek, akkor annak csupán arra lesz ideje, hogy előkészítse ezt a munkát és programot fogalmazzon meg a következő öt évre - amit aztán végre is kellene hajtani. Vagyis az eddig látottnál nagyobb politikai és társadalmi egyetértés szükséges ezekben az ügyekben. Lengyelországban volt erre példa - emlékeztet a 2003-as eseményekre a szakértő. Hozzáteszi: szerinte leginkább erre a munkára kellene koncentrálni, és rövid távú adóintézkedésekre nem lenne szabad elhasználni az esetleg meglévő politikai energiát. Úgy véli, az elkészített adócsomag egyébként sem elégséges válasz a jelenlegi helyzetre, a foglalkoztatási gondokra - erről is szól szerinte a kormányválság. Az adóban csekély a mozgástér, mivel nem lehet jelentősen csökkenteni a bevételeket a költségvetés állapota miatt, de a gazdaság az emelést sem viselné el. Így egy versenyképes adórendszer kialakítására a szerkezeti átalakítás, vagyis a kiadáscsökkentés után kellene gondolni.
A legtöbb ország adócsökkentéssel, a vállalati szektor terheinek mérséklésével reagált a válságra - derül ki a Deloitte tanácsadó cég nemzetközi felméréséből. Az általánosan alkalmazott módszerek közé tartozik az adómérték csökkentése, az értékcsökkenési leírás, az adóbefizetési határidők kitolása, a visszafizetések gyorsítása. Vannak egyedi példák is: a munkahelymegtartás érdekében Dél-Koreában felfüggesztették a kis- és közepes vállalkozások ellenőrzését. Az Egyesült Államokban a kisvállalkozások viszszamenőlegesen is csökkenthetik mostani nyereségadó-alapjukat múltbeli veszteségeikkel. A felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy ott, ahol a költségvetés helyzete nem teszi lehetővé a megengedőbb adópolitikát, a forgalmi és a személyi jövedelemadó emelése révén csökkentik a munkabérterheket. Ezt, a hazánkban jelenleg a parlament előtt lévő törvénycsomag logikájával megegyező megoldást Írország választotta.
