Minden ellenkező híreszteléssel szemben a bankszektornak nem túl erős az érdekérvényesítő képessége - mondta korábban, egy Népszabadságnak adott interjúban Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke. Bár Felcsuti nyilatkozata álszerénynek tűnhetett, a tegnapi események őt igazolták: hiába tiltakozott a szövetség, írt levelet Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, érvelt a hitelek elkerülhetetlen drágulásával, beláthatatlan adminisztrációs terhekkel és az alkotmány szellemiségével, a bankok mégis vereséget szenvedtek a szektor számára kiemelten fontos egyoldalú szerződésmódosítások kérdésében. A Fidesz és a KDNP képviselői ugyan végül kihátráltak az elképzelés mögül, az Országgyűlés azonban így is megszavazta a hitelintézetek megregulázását.

Amint az új szabályozás hatályba lép, a bankok lakossági ügyféllel vagy mikrovállalkozással kötött szerződéseiken csak akkor változtathatnak egyoldalúan, ha azt a megállapodás pontosan meghatározott körülmények esetére lehetővé teszik. Ha az ügyfél nem ért egyet a módosítással, akkor a kölcsön- és a pénzügyi lízingszerződések esetében hatvan, míg az egyéb megállapodásoknál tizenöt napig ingyen felmondhatja a szerződést, amely például egy hitel esetében ingyenes végtörlesztést jelent. (Ez nem vonatkozik a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönökre: ezeket a szerződéseket is fel lehet mondai, a bank azonban érvényesítheti a lejárat előtti visszafizetéssel járó költségeit.) Az új előírások visszamenőleges hatályúak, vagyis a már korábban kötött megállapodásokra is vonatkoznak.

A bankok egyoldalú szerződésmódosítását korlátozó jogszabályon ugyan többször is módosítottak, mire elfogadta a parlament, így sem sikerült azonban hibátlanra összefésülni a módosítót. Érdekes helyzetet teremthet, hogy míg az új előírások a kihirdetéstől számított százhuszadik napon lépnek hatályba, addig a már meglévő szerződések módosítását a kihirdetést követő kilencven napon belül kell elkezdeniük a bankoknak. Egy másik hibára a bankszövetség is felhívta a figyelmet a kormányfőnek írt levélben, a baki mégis benne maradt a törvényben. E szerint a jogszabály egyik paragrafusa a kihirdetéstől számított harmincadik napon semmissé nyilvánítja az összes olyan fogyasztási és lakossági kölcsönszerződést, amely nem tartalmazza a csak kilencven nappal később hatályos szerződési tartalmat.