Válság ellen pénzátcsoportosítás
Már tavaly, a pénzügyi válság kirobbanásakor világossá vált, hogy a krízis miatt legelőször a kis- és középvállalkozások hitellehetőségei és piacai szűkülnek be. Amennyiben nem jutnak fejlesztési forráshoz, éppen az a szektor kerülhet kilátástalan helyzetbe, amely a hazai foglalkoztatottak 70 százalékát látja el munkával. Az eddig főként az alacsony képzettségű és hátrányos helyzetű munkavállalókat sújtó munkanélküliség más rétegekre is kiterjedhet.
Válságenyhítésre nálunk nem jöhet szóba az a megoldás, amelyet a nyugat-európai kormányok alkalmaznak, amikor a költségvétés hiányának növelése terhére pénzt öntenek a gazdaságba. Magyarországot olyan helyzetben érte a nemzetközi krízis, amikor a költségvetési kiigazítás, a stabilizációs program végrehajtása miatt amúgy is lelassult a gazdaság növekedése, és a kormánynak nem volt pluszforrása a negatív hatások enyhítésére.
A központi költségvetés helyett a megváltozott helyzetben az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) niós forrásai adhatnak a gazdaságnak felhajtóerőt, vagy legalábbis némiképp pótolhatják annak a hiányát. A korábban bejelentett, a vállalkozások számára meghirdetett 1400 milliárdos csomag is részben uniós forrásokból áll össze. Bár az ÚMFT-ben eredetileg is a források 17 százalékával támogatták közvetlenül a vállalkozásokat, ez az arány várhatóan 30 százalék fölé emelkedik, miután a kormány a fejlesztési terven belüli átcsoportosításokról döntött. A megmozgatott forrás összesen 257 milliárd forint. A részletekről még folynak a tárgyalások az EU-val, annyi azonban tudható, hogy pénzeket helyeznek át operatív programok között, azokon belül, illetve konkrét pályázati célokat érintően is.
Az Államreform operatív program pénzügyi keretéből 2009-2010-re 16 milliárd forintot vonnak el, s azt a Társadalmi megújulás operatív programba helyezik át. A Közlekedési operatív programból 60 milliárd forint kerül át a Gazdaságfejlesztési operatív programba. Ugyancsak az utóbbira további 51 milliárd forint jut a Társadalmi infrastruktúra operatív programból. A Közép-magyarországi operatív programon belül 20 milliárd forintot csoportosítanak át. Mindemellett, a prioritásokon belül - mint a vállalkozások komplex fejlesztése - összesen 110 milliárd forintot mozgat meg a kormány pályázatok között.
Az előbbi számok azt jelentik, hogy a munkaerő foglalkoztathatóságának javítása érdekében járulékkedvezményekkel támogatják a legalább öt főt alkalmazó mikro- és kisvállalkozásokat a Társadalmi megújulás operatív program forrásaiból. A regionális operatív programok akcióterveiben új konstrukciókat vezetnek be a helyi ipartelepítésre és iparitelephely-fejlesztésre. Ennek eredményeként fejlődhet a regionális gazdaság, javulhat a vállalkozói környezet, és a konstrukció segítheti a munkahelyek megtartását, bővítését is.
A vállalkozások helyzetéhez igazított hitelek, tőkejuttatások, valamint a vissza nem térítendő támogatások alkalmazása révén pótlólagos forrást kaphatnak a növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésekhez, struktúraváltáshoz a hatékonyság fokozásához.
Azt persze senki sem gondolja, hogy a likviditási válságot csupán a strukturális alapok felhasználásával meg lehet oldani. A források nagyságrendekkel maradnak el a vállalatfinanszírozási igényektől. De alkalmasak arra, hogy oldódjon a vállalati hitelek piacán kialakult szűkös kínálat. A cégeknek nyújtott garanciakonstrukciók a rendkívül óvatossá vált bankok hitelezési kedvét kívánják visszaadni azzal, hogy átvállalják a vállalatok bukási kockázatának jó részét.
Az ÚMFT hétéves pénzügyi keretének több mint a fele már elérhető a pályázók számára. Most azt kell megvalósítani, hogy a források támasztotta kereslet is megjelenjen a piacon, különösen a nagy infrastrukturális fejlesztések induljanak be. Magyarul: törekedni kell a keret minél gyorsabb és hatékonyabb felhasználására. Erre az utóbbi hónapokban számos intézkedés született. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség igyekszik felgyorsítani a döntéshozatalt, csökkenti annak idő- és adminisztrációs igényét, ezzel is felpörgetve a források igénybevételét, lehívását.
Gyorsító intézkedés az is, hogy a korábbi 25-ről 35, illetve 40 százalékra emelték az előlegek mértékét, és ezzel a lehetőséggel nemcsak az önkormányzatok és a költségvetési szervezetek, hanem a vállalkozások is élhetnek. A megemelt előlegfizetések januárban elkezdődtek, az összeg azóta több milliárd forintot tesz ki. A rendszert az is gyorsítja, hogy a legkelendőbb automatikus pályázaton, amelynek átfutási ideje 3-4 hét, a korábbi 20 millió forintról 50 millióra - a központi régióban 10-ről 20 millióra - emelték az igényelhető összeg maximumát.
Az is fontos, hogy továbbra is minél többen legyenek képesek élni a lehetőségekkel. Ezért enyhültek a belépőkkel szemben támasztott követelmények: az elfogadott árbevétel-csökkenés akár 25 százalék is lehet a pályázat benyújtását megelőző évhez képest. Gyakorlatilag megszűntek az árbevételhez kötött, korábbi teljesítményelvárások - ezek a munkahelyek megtartásának vállalásával kiválthatók.
Írásunk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával készült.
