Csalással startoltak az uniós pénzre
Több mint 286 millió forint uniós támogatást nyert el jogosulatlanul egy dél-dunántúli cég, amely 2007-ben és 2008-ban is indult a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázatain, amelyeken a hátrányos helyzetű kistérségekben vállalkozást indítók kaphattak pénzt komplex technológiai beruházásokra. A közösségi pénz kifizetéséhez kötődő, a cég által benyújtott dokumentumok eleve gyanúsak voltak, de a visszaélést főként a helyszíni ellenőrzés támasztotta alá, amikor kiderült, a több száz helyett csak egy alkalmazottja van a cégnek, illetve az elvileg beszerzett gépeknek is csak egy részét tudták felmutatni. A Népszabadság információja szerint a vállalkozó ellen tegnap feljelentést tett a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (Mag) Zrt.
A Népszabadság úgy tudja, a szóban forgó társaság és üzleti köre három másik, összesen 283 millió forint értékű csalási kísérletben is részt vett. Az érintettek egymás között osztogatták a szerepeket, mindig más volt a vevő, a szállító vagy éppen a pályázó. Ebben az esetben azért nem kapták meg az igényelt 283 millió forintot, mert a beadott pályázatot formai okok miatt eleve elutasította az azt kezelő szervezet.
A feljelentett Baranya megyei vállalkozó egyébként két sikeres pályázata alapján, alumínium kerti bútorokat és kandelábereket akart gyártani, és ehhez szeretett volna öntőszerszámokat és technológiát vásárolni. A kifejezetten erre a célra alapított társaság, amely a mai napig nem folytat valós gazdálkodást, a tervezett befektetés 40, illetve 35 százalékát nyerte el az uniós felhíváson. Amit végül nem kap meg. A pénz kifizetéséhez benyújtott dokumentáció ugyanis felkeltette a gyanút, hogy nincs minden rendben. Úgy tudjuk, a 2007-es pályázatnál például a szükséges önrészt nem bankszámlakivonattal, hanem bevételi pénztárbizonylattal igazolta a vállalkozó. Csupán számlatömbből származó számlával támasztotta alá, hogy leszállították neki a szükséges eszközöket, 225 millió, illetve 560 millió forint plusz áfa értékben. Amikor igazolnia kellett, milyen átutalások voltak a folyószámláján, az internetbankból kinyomtatott, szűrt kivonatot mutatott be, amelyből csak az derült ki, hogy az adott napokon mekkora összegek mozogtak a számlán, de egyéb részletet nem tartalmazott. Ha ez nem lett volna elég, a helyszíni ellenőrök mind két pályázat esetében, jelezték a gyanújukat, hogy szerintük a fejlesztések nem fognak megvalósulni.
A Népszabadság információja szerint, amikor a társaság felszólításra beküldte a 2007-es pályázatával kapcsolatos hivatalos bankszámlakivonatot, a gyanú igazolódott. Adott napon egy másik cég 70 millió forintot utalt a pályázónak, majd az öszszeget a feljelentett vállalkozó kétszer átutalta a pályázatában megjelölt szállítónak, illetve kétszer vissza is kapta tőle. Az is kiderült, hogy a pályázó, a szállító és gyakorlatilag mindenki, aki részt vett az ügyletben, 16 éve egy üzleti körbe tartozik. A pályázó hét cégérdekeltségéből négy ellen felszámolási vagy APEH-eljárás folyik. Az üzleti körbe tartozó 18 vállalkozás közül 11 ellen vagy APEH-eljárás, vagy felszámolási eljárás folyik. A szállító és a megjelölt - a majdan legyártott alumíniumtárgyakat megvásárló - vevő ellen ugyancsak APEH-eljárás folyik.
A vállalkozás bizonyára abból a (téves) feltevésből indult ki, hogy a pályázat elbírálásánál az értékelők nem vizsgálják a szállítók és megrendelők vállalásainak valódiságát. Így fiktív projektekkel, fiktív vállalásokkal és az azokat fedő fiktív számlákkal, pénzmozgásokkal akarta elérni, hogy megkapja az uniós támogatást. Ezúttal nem jött össze.
Visszajáró milliárdok
Ahogy azt a Népszabadság korábban megírta, az első Nemzeti fejlesztési terv (NFT) közel húszezer támogatott pályázata közül 275 esetben bizonyította be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), hogy a nyertesek szabálytalanul használták fel a pénzeket. A hivatal 2,37 milliárd forintot követel viszsza. A legtöbbet, 500 millió forintot egy olyan pályázónak kell viszszafizetnie, aki nem teljesítette a támogatási szerződés feltételeit. Az Új Magyarország fejlesztési tervről (ÚMFT) még kevés az információ, hiszen ott még nem kezdődtek meg a tömeges kifizetések, amikor fény derülhet a visszaélésre, csalásokra. Annyit megtudtunk, a szabálytalanságok száma még nem jelentős. Néhány ügy ismert, az azokban visszakövetelt összeg meghaladja a 130 millió forintot.
