Közvetett uniós Gyurcsány-Orbán szóváltás
A nemzeti és uniós lépéseket együttesen kell alkalmazni, a hosszú viták után erre az életszerű megállapodásra jutottak a huszonhetek - mondta csütörtök délután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, még mielőtt a tavaszi csúcstalálkozó megkezdődött volna. A péntek kora délutánig tartó ülés első napja lapzártánk után fejeződött be, de a közlemény kiszivárogtatott változata valóban inkább az egységes megközelítés felülkerekedésére utalt a protekcionizmusról, állami támogatásról, régi és új tagállamok viszonyáról folytatott hosszas szócsaták után. Olyannyira, hogy Orbán Viktor, Fidesz-elnök, aki a néppárti vezetők szokásos csúcs előtti brüsszeli egyeztetésén vett részt, azt mondta: az elfogadandó szövegben visszaigazolni látja azt a teóriáját, hogy új világrend van kibontakozóban, amelynek középpontjában az állam és a piac megváltozott munkamegosztása áll.
A zárónyilatkozat tervezete az utóbbi hónapok válságkezelése során felmerült, és végül mindenki által elfogadható ötleteket veszi sorra. Kétségkívül szól arról, hogy a válság után vissza kell térni az ésszerű költségvetési politikához, de megemlíti, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a reálgazdaságra. A számos nyugat-európai országban is kibontakozó sztrájkmozgalmak és tiltakozások jól jelzik, mennyire nem érthető a közvélemény számára, miért a bankokat kell támogatni, s miért nem a munkavállalókat. Erre is reagálva mondják a huszonhetek állam- és kormányfői, hogy több beruházásra, keresletélénkítésre és munkahelyre van szükség. Valamint a bizalom helyreállítása érdekében is szabályozni kell a pénzpiacokat, újra gondolni a pénzügyi felügyeleti rendszert, ellenőrizni a hitelminősítőket, a fedezeti alapokat, a magántőke-társaságokat. Orbán szerint ez már az új világ, amelyre gyorsan fel kell készülni, Gyurcsány szerint pedig a folyamatok életszerű értelmezése.
Ám érzékelhető volt, hogy a nagy európai pártok már a júniusi parlamenti választásokra is készülnek. A szocialisták azt hangoztatták, nem elegendő, amit Európa eddig tett, s több intézkedésre van szükség ahhoz, hogy ne alakuljon ki a jövő év elejére 25 milliós munkanélküliség. Martin Aubry, a francia szocialisták vezére Nicolas Sarkozy elnöknek üzent, hogy emelje meg a legalacsonyabb béreket, nyugdíjakat szociális segélyeket. Gyurcsány Ferenc pedig azt mondta, hogy egyetért azzal: eseti beavatkozásra van szükség az új tagállamokban. Vagyis levetette a napirendről a regionális támogatásra tett március elsejei javaslatát, de - Rasmussen pártelnök bólogatása közepette - kifejtette: nem szabad új választóvonalat húzni Európában. Az eseti megoldásnak is abból kell kiindulnia, hogy egyes országoknak szükségük lehet sürgős finanszírozásra, a bankoknak tőkére, az eladósodott háztartásoknak és vállalatoknak a lejárat meghosszabbítására, a kisvállalkozásoknak meg hitelre - sorolta, hangsúlyozva, hogy nem Magyarországról beszél.
A másik eseményről beszámolva, Orbán azt érzékeltette, hogy a néppárti vezetők megfelelőnek tartják a gazdaságélénkítés eddigi mértékét - erről Merkel kancellár nyilatkozott is. De a hangulatból Orbán azt a tanulságot is leszűrte, hogy miután Magyarország már kapott húszmilliárdot, további felszólamlását ebben az ügyben már nem hallják meg. És bár szükség lenne a támogatások regionális megközelítésére, ez "érdeklődés hiányában elmarad". A közép-európaiak nem akarnak velünk mutatkozni. Így csak az lehet a kiút, hogy minél gyorsabban működőképes gazdaságpolitikát alakítsunk ki. Szerinte Magyarországon már bekövetkezett a csődhelyzet, hiszen "nem tudtuk finanszírozni magunkat, ezért annyi pénzt kaptunk a Nemzetközi Valutaalaptól és a EU-tól, amennyi elég a lejáró államadósság kifizetésére, de fejlesztésre ebből a pénzből nem marad".
Gyurcsány viszont a szocialisták körében és a külön sajtóértekezletén azt mondta: Magyarország biztonságos helyzetben van, mert az állam finanszírozási kötelezettsége a következő két évben kevesebb mint négymilliárd euró, míg a devizatartalék 30 milliárd, ideértve persze az említett intézmények által nyújtott hitelt.
A válságban érzékenyebbé vált tagországok között igazi vita egy szerény, ötmilliárd eurós csomagról bontakozott ki. Ezt az összeget a tavalyi költségvetésben nem költötték el, s az idén gazdaságösztönzési céllal informatikai és energiaprojekteket akartak támogatni belőle. A tavalyi pénzt azonban a jogi szakértők szerint idei döntéssel nem lehet elkölteni, ezért vagy az ideiből kéne kicsípni ennyit, vagy a tagállamoknak pótbefizetéssel kellene összehozniuk a pénzt. Erről a németek hallani sem akarnak. Persze a magyarok sem. És még sokan mások sem. Ennek ellenére készült lista beruházásokról, ezekről is késhegyig menő vita alakult ki.
Magyarország viszonylag jól járt, mert az eredetileg megszerzett szlovák és román gázvezeték-összekötési projektre összesen 55 milliót kapott, aztán sikerült még bepréselni a horvát vezetéket is húszmillióval, csütörtökön pedig már a Bécs-Győr villamosenergia-hálózati kapcsolatra is megjelent újabb húszmillió. A több ország által is szorgalmazott Nabuccóra eredetileg 250 milliót szánt az Európai Bizottság - az Európai Beruházási Bankon keresztül hitelgaranciaként. Később ez 200 millióra csökkent, az utóbbi napokban - német nyomásra - már nem is akarták nevesíteni a gázvezetéket, helyette a déli folyosó szerepelt volna, a Nabucco mellett a török-görög- olasz vezetékkel. Végül maradt a Nabucco 200 millióval.
Kérdésünkre, mit szól a huzavonához, Gyurcsány azt mondta, az unióban sokféle érdek próbál érvényesülni. Orbán örült annak, hogy a projektlistán maradt ezzel a szerény támogatással az egyébként nyolcmilliárd euróba kerülő Nabucco, de rossz hírnek tartotta, hogy a záróközlemény energiastratégiai része nem említi külön ezt a beruházást.
