A termelői demonstrációkkal kicsikart tárgyalássorozat kezdetén egymástól távol álló elképzelések végül közelítettek egymáshoz. Úgy tudjuk, hogy egyezség jött létre a kereskedők által leginkább vitatott kérdésekben, azaz a jelenleg jellemző 70 százalékos helyett, 80 százalékos magyartermék-forgalmi részesedéséről. A megállapodásban rögzítik azt is, hogy mi számít magyar árunak. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a kereskedők az olyan terméket, mint például a Sport szelet magyarnak tartanak, holott ez külföldön készül. Ám félremagyarázható lehet egy olyan, több összetevőt tartalmazó, itthon készített konzerv is, amelynek csak egyetlen összetevője hazai vagy még annyi sem.

A beszállítók másik fontos követelése ügyében, a másodlagos árképzésről is egyezség jött léte, valószínűleg rögzítik a kódexben, hogy csak valódi szolgáltatást lehet így ellentételezni.