A jelenlegi folyamatok és gazdasági körülmények mellett a költségvetésben számolthoz képest 400-500 milliárd forinttal nagyobb lyuk tátong - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Szitás Attila, a Buda-Cash Brókerház kereskedelmi igazgatója. A bevételi és a kiadási oldalon is jócskán akadnak olyan tételek, amelyek szinte biztosan nem a kormányzat által kalkuláltak szerint alakulnak. Számításaik szerint a költségvetés bevételi oldalán a tervezetthez képest 291 milliárd forint hiány mutatkozik. A kiadási oldalon pedig 100-200 milliárd forint pluszköltséggel számolnak a cég szakértői. A bevétel terén a gazdálkodó szervezetektől befolyó tételeknél lesz jelentős elmaradás a tervekhez képest - vélik. Csak ebben 117 milliárd forint elmaradást jeleznek előre. Elsősorban azért - magyarázzák -, mert a jelenlegi gazdasági környezetben a cégek, vállalkozások profittermelő képessége visszaesik vagy rosszabb esetben meg is szűnik. A kiadási oldalon pedig a tb-alapok kifizetései haladják majd meg számottevően a Pénzügyminisztérium által előzetesen kalkulált összeget.

Ha ez beigazolódik, az államháztartás hiánya nem a kormány által várt 730 milliárd forint lesz, hanem elérheti a 1130-1230 milliárdot - jelentette ki Szitás Attila. Ez pedig azt jelenti: a remélt három százalék alatti GDP-arányos hiány nem tartható, mi több, a brókerház számításai szerint a deficit a négy százalékot is elérheti. Ha a gazdasági visszaesés meghaladja a kormány által prognosztizált szintet, és az egyre többet hangoztatott 4-5 százalék körüli zsugorodás következik be, a GDP-arányos hiány 4,5-5 százalékra is hízhat.

A forint jegyzésével kapcsolatban a szakember elmondta: nincs olyan pénzügyi, gazdasági modell, amelynek alapján ötven százaléknál nagyobb biztonsággal lehetne prognosztizálni az árfolyamot. Éppen ezért a szakember nem is kívánt prognózist adni. Hozzátette: a forint jegyzésére globális folyamatok hatnak. Magyarország ebben a helyzetben azt teheti, hogy fiskális és monetáris politikáját hatékonnyá és összehangolttá alakítja. Csak ez segíthet a forint kurzusának, és éppen ezért fontos, hogy a költségvetés számai a tervezettek szerint alakuljanak - szögezte le Szitás Attila.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem tud nagy hatást gyakorolni a forint kurzusára - magyarázta Taraczky Andrej, a brókerház devizakereskedési üzletágvezetője. Mint mondja, a nemzetközi példák világosan bebizonyították, hogy a nyíltpiaci intervenciók önmagukban nem érik el az eredetileg tervezett árfolyamcélt, sőt utólag inkább katasztrofális hibáknak minősülnek. Példaként említette az orosz jegybank beavatkozását. Moszkva célja az volt, hogy megállítsa a rubel drámai értékvesztését. Erre a devizatartalékok közel egyharmadát költötték el (130 milliárd dollárt), ám a kurzuson lényegében semmi nem volt érzékelhető. Az MNB devizatartaléka jelenleg 25 milliárd euróra tehető. (Ezt az adatot Simor András jegybankelnök egy múlt heti konferencián megerősítette.)

Hogy ez pontosan mire lehet elég, aligha mondható meg, de az utóbbi néhány nap kedvező hangulata szerdán tovatűnt a bankközi piacról. A forint/euró kurzus szinte egész nap a 300-as szint fölött volt, sőt jellemzően 302 forintot kellett adni egy euróért, estére azonban 299 alá csökkent az árfolyam. A svájci frankkal szemben először fájóbb volt a gyengülés, hiszen a keddi 191-192-es szintről 197-re ugrott a kurzus, de aztán 194-re hanyatlott.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az elmúlt napok viszonylag nyugodtabb kereskedése után a mostani változás mögött a csehországi fejlemények állnak. Ez már csak azért is valószínűsíthető, mert egyéb kedvezőtlen hírek nem láttak napvilágot - magyarázta az elemző. Prágában viszont kormányválság körvonalazódik. Szerdán, a forinthoz hasonlóan, a korona és a zloty is gyengült.