Világ valutái, egyesüljetek!
Az egységes globális fizetőeszköz bevezetését szorgalmazó Nurszultán Nazarbajev kazah elnök neves támogatóra lelt a Nobel-díjas Robert Mundell személyében. A kanadai közgazdászprofesszor korszakos jelentőségűként jellemezte Nazarbajev ötletét az acmetal névre keresztelt univerzális valuta bevezetéséről.
- Meggyőződésem, hogy Nazarbajev elnök úr által kidolgozott javaslat jó alapokra épít, sok mindenben egyetértek az abban foglaltakkal - jelentette ki Mundell, akinek már csak azért is hitelt érdemlőek a szavai, mert ott bábáskodott az euró születésénél. Igaz, az AFP tudósításában emlékeztet arra, hogy Mundell korábbi értelmezése szerint egységes valutát - hívják azt bárhogy is -, csak egységesen fejlett vagy éppen egységesen fejletlen gazdaságú országokban érdemes meghonosítani.
Nazarbajev és Mundell most közösen szorgalmazza, hogy a fejlett és a legnagyobb fejlődő országokat tömörítő G20-ak április másodikai londoni csúcstalálkozóján vegyék napirendre az acmetal bevezetéséről szóló előterjesztést, s az első körben hozzanak létre egy szakmai munkacsoportot a teendők áttekintésére, koordinálására. Erről a napokban Asztanában, a kazah fővárosban rendezett konferencián tettek javaslatot.
- Lehet, hogy viccesnek tűnik az ötlet, de higgyék el, egyáltalán nem az - védte meg az acmetal létrehozásának gondolatát a kazah elnök, aki Roszszijszkaja Gazetában korábban publikált cikkében már a kapitalizmus nyugdíjazásáról beszélt. Szerinte az acmetal bevezetésével egy új, harmonikusan működő gazdasági-pénzügyi rendszer jön létre, amit természetesen acmetalizmusnak kellene nevezni.
A dollárközpontú globális pénzügyi rendszer megreformálásának szükségét érző Nazarbajev először februárban vetette fel a globális valuta létrehozásának igényét. A gazdasági-pénzügyi válságtól sokat szenvedő volt szovjet köztársaság elnöke elsősorban az amerikai dollár mindenhatóságát tette felelőssé a krízisért. Az olajban és ércekben gazdag Kazahsztán számára tragikus következményekkel járt az Egyesült Államokból kiindult világválság. Az ország legfontosabb exportcikkeinek számító nyersanyagok ára a tavaly tavaszi csúcsról felére, kétharmadára zuhant vissza, emiatt újkori történelmének első olyan évét éli Kazahsztán, amikor a költségvetés deficites, s a kormánynak négymilliárd dolláros állami élénkítő csomaggal kell valahogy életet lehelni a gazdaságba. A helyi fizetőeszközt is le kellett értékelni, februárban, most 18 százalékkal ér kevesebbet a tenge. Az acmetálnak egyébként semmi köze a fémhez, az a görög acme (jelentése legjobb, "csúcs") és a capital, azaz tőke szavak kombinációja. (Hasonló néven működik egy angol-chilei fémkereskedelmi vállalat is.) Bevezetését, felügyeletét és karbantartását az Egyesült Nemzetek Szervezetének gondjaira bíznák a kazahok.
Nazarbajev azonban tud lokális méretekben is gondolkodni. Múlt szerdán a jevraz nevű közös valuta bevezetését szorgalmazta öt volt szovjet köztársaság területén, ezzel függetlenítve őket a világgazdaságban zajló negatív folyamatokról. Amennyiben az orosz eurázsia szóra hajazó jevrazt használnák majd az egymás közötti elszámolásoknál, azzal megvédenék magukat a többi valuta esetében sokszor tapasztalt szélsőséges árfolyammozgásoktól - érvelt Nazarbajev, akinek javaslata egyben burkolt üzenet volt Moszkva számára, azt sugallva, hogy az Eurázsiai Gazdasági Közösség öt tagállama közül négy - Kazahsztán, Fehéroroszország, Kirgizisztán és Tadzsikisztán - nem az orosz rubelt szemelte ki a közös védernyő szerepére.
A Kazah Gazdasági és Költségvetési Minisztérium égisze alatt működő gazdaságkutató intézet alelnöke, Zamilja Bopijeva szerint 12 hónap alatt be lehetne vezetni a jevrazt, míg az acmetal globálissá tételéhez 10-20 évre lenne szükség. A közgazdász úgy véli, a közös valuta szerepére a rubel az orosz belpolitikának, valamint az olajáraknak való kitettsége miatt nem alkalmas. A készpénz-helyettesítő valutának számos előnye lenne. Bopijeva szerint például az oroszok felújítanák a kazah erőműveket, a cserébe kapott jevrazért traktorokat vehetnének a fehéroroszoktól.
A világpénz ötletét az a félelem is táplálja, hogy a dollártól óvakodni kell, ha Washington zsákszámra önti a milliárdokat a piacra bajban lévő gazdaságának segítésére - elértéktelenítve ezzel fizetőeszközét. A dollár tartalékvaluta szerepét ez gyengítheti, ám azt nem veszi át tőle a rubel, bármennyire is szeretné azt elérni Moszkva, legalább a szovjet utódállamoknál.
A téma érzékenysége miatt hivatalos kommentárokért hiába kilincselt a The Moscow Times újságírója. Jevgenyij Zadorsin, a Moszkvai Közgazdasági Főiskola professzora viszont nem futott tiszteletköröket. Szerinte a jevraz megreked az ötlet szintjén, mivel a közös valuta közös felügyeletet igényel, ehhez viszont az eddigieknél jóval szorosabbra kellene fűzni az érintett országok kötelékeit. Ezzel a Szovjetunió feltámasztására célzott, aminek - belátható módon - nincs reális esélye. Szemben azzal, hogy a rubel - kiszorítva a dollárt - megerősítse tartalékvaluta szerepét a régióban. És ezen az sem változtat, hogy a nyár óta a rubel harmadával kevesebet ér - jegyezte meg Jevgenyij Zadorsin.
A titokzatos ameroövezet
Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó egyesülésével létrejövő Észak-amerikai Unió (NAU) egyelőre nem több fikciónál, így az amerikai és a kanadai dollárt és a mexikói pezót leváltó "amero" sem több merő képzelgésnél. Herbert Grubel kanadai közgazdász tíz évvel ezelőtt vetette fel könyvében a közös pénz ötletét, óriási vihart kavarva ezzel nacionalista körökben. Két éve az első ameroérmék feltételezett képei már bejárták az internetet, tavaly pedig "eredeti" amerobankókkal is lehetett találkozni a világhálón. Kiderült, hogy a képek fantáziaszülemények csupán, és a három ország még csak tárgyalásokat sem kezdett egymással sem az unióról, sem az ameróról. Pedig lenne értelme, hiszen az árfolyamkockázatok kiszűrésével az övezet versenyképessége sokat javulna.
