Kipróbálták a bankokat
Januárban négy hitelintézetbe, 170-szer, márciusban 10 bank fiókjaiba, 570 alkalommal mentek vagy telefonáltak be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kistérségi koordinátorai, hogy az uniós forrásból támogatott mikrohitelek iránt érdeklődjenek. Mellettük konkrét vállalkozók - akik fel akarták venni a kölcsönt - is segítették a tapasztalatgyűjtést - tudtuk meg Simon Lászlótól, az NFÜ integrációs elnökhelyettesétől. Mint mondta, a legfontosabb, hogy az uniós fejlesztési források minél gyorsabban jussanak el a vállalkozásokhoz.
Az akciókkal emellett jelzik a mikrohitel közvetítőinek, vegyék komolyan a források kihelyezését, illetve igyekeznek ellenőrizni őket, hogy teljesítik-e a vállalt feltételeket. Akinél nem ezt tapasztalják, annál végső esetben akár felül is vizsgálhaták a megkötött szerződést.
A januári felmérésben az esetek harmadánál voltak hiányosságok, márciusban már kevesebb mint negyedében. Ezekben az esetekben az ügyintézők nem ajánlották fel lehetőségként az uniós mikrohitelt, vagy nem mondták, hogy közösségi támogatással érhető el, illetve maguk sem voltak tisztában a részletekkel. A "próbahitel" további negatív tapasztalata volt, hogy az ügyintézők még akkor is a bank termékeit ajánlották, ha az uniós hitel azoknál kedvezményesebb volt. Azonban, ha az ellenőrök rákérdeztek a termékre, már tájékoztatták őket.
Amikor mindezek kiderültek januárban, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Bajnai Gordon gazdasági miniszter kérték a bankokat, hogy javítsanak a feltételeken, illetve teljesítsék, amit vállaltak. A márciusi vizsgálat eredményei minden tekintetben jobbak lettek az előzőnél. Azt nem lehet tudni, ez annak köszönhető-e, hogy magas kormányzati szinten tárgyaltak a pénzintézetekkel, vagy a gazdasági válság miatt a bankok szívesebben helyezik ki az unió pénzét a sajátjuknál. Mindenesetre volt olyan intézet, ahol az esetek 89 százalékában már automatikusan ajánlották a mikrohitelt, 95 százalékban részletes termékismertetőt is adtak. Néhány olyan esettel is találkoztak az "ellenőrök", amikor az ügyintéző nagyon meggyőzően érvelt a bank saját, jóval kedvezőtlenebb terméke mellett. Olyan azonban nem fordult elő, hogy lebeszélték volna az érdeklődőket a mikrohitelről.
Azt ugyan Simon László nem mondta el, hogy az egyes bankok esetében mik voltak az eredmények, az a szavaiból kiderült, minél nagyobb egy pénzintézet, annál több saját terméke van, azaz a mikrohitellel szemben több lehetőséget is fel tud ajánlani. Volt bank, ahol 90 százalékában nem ajánlottak mást a mikrohitellel szemben, máshol a megkeresések 16, 18 vagy éppen 32 százalékában viszont igen.
Simon szerint nem mindegy, hogy mennyi idő alatt jut el odáig egy szervezet, hogy be tudja építeni a kínálatába a mikrohitelt. Minél gyorsabban képzi ki munkatársait egy bank és készül fel a hiteltermék forgalmazására, annál gyorsabban juthatnak kedvezményes forráshoz a vállalkozások. Ezt ösztönözni úgy tudják, hogy kormányzati szinten jelzik a gyorsítás igényét, hiszen egy pénzintézet ügyeibe nem tudnak, és nem is akarnak beavatkozni.
