Lazítottak az uniós gyeplőn
Tavaly, a nemzetközi pénzügyi válság kitörése után nem sokkal a kormány bejelentette, hogy olyan válságkezelő csomagon dolgozik, amely az adott gazdasági környezetben segít a cégeknek átvészelni a legnehezebb hónapokat. Amennyiben ugyanis a magyar GDP felét termelő és a munkavállalók 70 százalékát foglalkoztató kis-, és középvállalkozói réteg tönkremenne, annak beláthatatlan társadalmi és szociális következményei lennének. Mivel a világban pénzszűke van, azaz nem vagy csak nehezen és drágán lehet hitelhez jutni, az elsődleges megoldandó probléma a cégek forráshoz segítése volt.
Már meglévő, és bejelentett lehetőségeket vizsgált át, és módosított a kormány, próbálva azokat a megváltozott körülményekhez igazítani. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) technológiakorszerűsítési és beruházási pályázatain támasztott követelmények például nagyon komolyan enyhültek. Ezáltal a korábbinál több, a romló piaci feltételekkel küszködő vállalkozás is megpróbálkozhat uniós támogatást nyerni. Például azért, mert a jelentkezéshez elfogadott nettó árbevétel-csökkenés - a pályázást megelőző évhez képest - az addigi öt százalékról 10-25 százalékra nőtt, attól függően, merre tevékenykedik a cég. A közép-magyarországi régióban 10 százalék, az ezenkívül található nem hátrányos helyzetű kistérségekben 15 százalék (nagyvállalatoknak 10 százalék), a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 20 százalék, míg a 33 kiemelten leghátrányosabb helyzetű kistérségben 25 százalék a megengedett árbevétel-csökkenés.
A 2009 márciusában meghirdetett összesen 20 milliárd forintos keretösszegű pályázatok esetében nőtt az igényelhető támogatás mértéke, a 33 leghátrányosabb térségben a fejlesztés összköltségének 20 százalékáról 50-re, más esetekben 30 százalékra. Több pénz fordítható ingatlanfejlesztésre is. Ugyancsak a legnehezebb helyzetű településeken működő cégek esetében enyhülnek a szerződési feltételek az eddigi kettő helyett, a már egy lezárt üzleti évvel rendelkező vállalkozások is pályázhatnak.
Növekszik az elnyert uniós támogatásoknál igénybe vehető előleg összege is, 25-ről 40 százalékra. Az ország növekedéséhez kötött árbevétel-vállalás helyett választható az a lehetőség, hogy a vállalkozó megtartja a pályázatot megelőző év alkalmazotti létszámát. Újdonság, hogy egyes felhívásoknál nem kell megvárni a beadott dokumentáció befogadását, hanem a postára adást követően el lehet kezdeni a beruházást. Valamennyi módosítás visszamenőleg is érvényes.
Az elmúlt évek egyik legsikeresebb pályázati konstrukciója az volt, amikor automatikus eljárás keretében - egy adatlap kitöltésével - lehetett uniós támogatást igényelni. Azért is szeretik a cégek, mert mindössze 3-5 hét alatt lezajlik a folyamat, és az adminisztráció is könnyen vállalható. Ez a típusú pályázat ebben az évben is megjelent, annyi újítással, hogy a maximum pályázható összeget 20-ról 50 millió forintra emelték. A lehetőség a közép-magyaroszági régióban is érvényes, ám tekintettel a terület fejlettségi szintjére, itt a korábbi 10 millió forintról 20 millióra emelték az egy cég által igényelhető összeget. Az új pályázatokban bővült a támogatható tevékenységek köre is, az eszközbeszerzés mellett lehetőség van szoftverek vásárlására, domainnév-regisztrációra és kapcsolódó honlap fejlesztésre, valamint a minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek bevezetésének és tanúsíttatásának támogatására is. Ugyancsak módosult a biztosítékadási kötelezettség, ami jelenleg csak a 25 millió forint feletti támogatási összeg esetén áll fenn.
Nemcsak a vissza nem térítendő, de a visszatérítendő uniós támogatások is változtak az elmúlt hónapokban. Az Új Magyarország Mikrohitel beruházáshoz felvehető maximuma hatról tízmillió forintra nőtt, a futamidő ötről tíz évre változott. A forgóeszközökre felvehető mikrohitel esetében az előírt hat hónapos kivárási idő egy hónapra csökkent. A kölcsönt továbbra is legfeljebb kilenc főt foglalkoztató vállalkozás veheti fel, amely éves nettó árbevétele nem haladja meg a 200 millió forintot. A közvetítői hálózatba a kereskedelmi bankok is beszálltak, így az ország több száz pontján elérhető a mikrohitel. Elindult az Új Magyarország Hitelgarancia program is, amely keretében a kis- és középvállalkozások a kereskedelmi bankokon keresztül kaphatnak hitelgaranciát, uniós forrásból. Az igényelhető összeg legfeljebb 100 millió forint, aminek akár 80 százalékára garanciát vállal az állam.
Azért, hogy a pénzintézetek hitelezési hajlandóságát növelje a kormány, a bankok refinanszírozási kölcsönhöz juthatnak, amit ők 10-100 millió forint között kihelyezhetnek a vállalkozókhoz. A Magyar Fejlesztési Bank a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-vel együttműködésben nyitotta meg a lehetőséget, 50 milliárd forint értékben. A hitelkamatok túlzott emelkedésének megakadályozására kamatplafont határoztak meg a hiteleknél. A refinanszírozott kölcsönök futamideje akár 10 év is lehet, a szükséges önerő mértéke a beruházás bekerülési értékének minimum 15 százaléka.
Pályázatok a munkahelyekért
Amellett, hogy a vállalkozások nehezen jutnak pénzhez, a másik legnagyobb kihívást az jelenti számukra, hogyan tudják megőrizni, vagy csak a lehető legkisebb mértékben csökkenti a dolgozói létszámukat. A kormány 16 milliárd forint hazai, amikor pedig elfogy, további 30 milliárd forint uniós forrást tesz elérhetővé, amely révén bér- és járulék-, valamint képzési költségeket vállal át a pályázóktól. Nagyjából százezer munkahelyet akarnak ezekkel megvédeni. A lehetőségről a regionális munkaügyi központoknál érdemes tájékozódni.
Ugyan jelenleg még nem érhető el, de a 30 milliárd forintos uniós keretből olyan kis- és középvállalkozóknak szóló, munkahelymegtartó pályázatokat írnak majd ki, amelyek automatikus eljárásrendűek lesznek, és akár 6-8 hét alatt a cégek számláján lesz a pénz.
