Mindenki másképp csinálja
Romániának növekvő munkanélküliséggel, csökkenő állami bevételekkel, lassuló gazdasági növekedéssel, rekordnagyságú lejgyengüléssel kell szembenéznie ebben az évben. Várhatóan a legtöbb munkahely az építőiparban, az autógyártóknál, az energiaszektorban, a vegyiparban és a ruházati cikkeket gyártóknál szűnik meg.
A kis- és közepes vállalkozásokért felelős igazgatóság körlevélben kérdezte meg a cégeket arról, miben látják a legnagyobb akadályt az idei évben. Kiderült, az érintettek az adótörvényeken változtatnának, egyszerűsítést szeretnének, illetve stabilabb adózási és járulékmeghatározó törvénykeretet várnak. A cégvezetők gyakorlatilag egyhangúan állítják: vállalkozásellenes a kormány gazdaságpolitikája. A vállalkozások jövedelmének 60 százalékát lenyeli az állam adók, hozzájárulások, illetékek formájában, a megmaradt 40 százalék legfeljebb arra elég, hogy életben maradjanak, beruházásra, fejlesztésre már nem jut belőle. A cégvezetők azt is szeretnék, ha az európai pénzekhez könynyebben, kevésbé bürokratikusan férhetnének hozzá - derül ki a holland központú DBH Group elemzéséből, amely Magyarországon, Romániában és Szlovákiában is jelen van kis- és középvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásaival.
A román kormány a válságkezelés során megerősítette a kis- és középvállalkozásokat védelmező garanciaalapokat, másrészt 100-100 millió eurós forrást adott az állami kézben lévő Eximbanknak és a CEC-nek (román takarékpénztár) a kis- és középvállalati szféra számára biztosítandó hitelekhez.
Mugur Isarescu a román jegybank elnöke arra számít, hogy az idén 1-2 százalékkal nő a román gazdaság, az Európai Bizottság előrejelzése szerint azonban ez legfeljebb fél százalék lehet.
Szlovákiát más helyzetben érte a válság. Az ország az utóbbi években számos intézkedéssel bátorította a külföldi tőkebeáramlást. Elemzők szerint a gazdasági válság ellenére is Szlovákia marad Európa legdinamikusabban fejlődő országa.
Januárjában azonban már ott is megmutatkozott a gazdasági válság: a munkanélküliek aránya átlépte a kilencszázalékos határt, februárban pedig megközelítette a 10 százalékot. Ebből a szempontból legveszélyeztetettebb Közép-Szlovákia déli része és Kelet-Szlovákia. Az országban tíz éve legnagyobb mértékben, 27 százalékkal esett az ipari termelés januárban, éves szinten. A gazdaság növekedése a tavalyi év utolsó negyedében 2,5 százalékra lassult. A csökkenés jelentős, miután a 2008 első negyedévben még 6,6 százalékos volt a gazdaság erősödése. Az idei első fél évben a statisztikai hivatal a GDP 0,8 százalékos növekedését jelezte, piaci elemzők azonban inkább 1-1,3 százalékos csökkenést valószínűsítenek.
Tavaly novemberben harmincpontos intézkedési csomagot fogadott el a Fico-kabinet a krízis mérséklése érdekében, az intézkedések márciustól léptek életbe. A 332 millió eurós csomag kedvezményeket nyújt a cégeknek, a munkavállalóknak, az állástalanoknak és a magánvállalkozóknak is. A segítő intézkedések 2010. december végéig érvényesek.
A válságkezelés fő célja a munkahelyek megtartása, valamint új álláslehetőségek teremtése. Az a cég, amely nem tud munkát biztosítani dolgozóinak, de úgy dönt, hogy nem építi le, hanem kényszerszabadságra küldi őket, s bérpótlékot ad nekik - a bruttó kereset 60 százalékát -, állami támogatásra jogosult, melyből az alkalmazottak egészség és társadalombiztosítási járulékát fizetheti. Munkahelyteremtő támogatásra is jogosult a munkaadó, ha olyan személyt alkalmaz, aki legalább három hónapig a munkaügyi hivatal nyilvántartásában szerepelt. A támogatás nagysága régiótól függ. A pozsonyi térségben ez legfeljebb 141,57 euró, a többi régióban pedig maximum 283,14 euró lehet évente. Változás, hogy a vállalkozóknak nem kell egyszerű könyvelést vezetniük, ha évi bevételük nem haladja meg a 170 ezer eurót. A cégeknek nem kell útnyilvántartást vezetniük a megtett kilométerek után, s az évi üzemanyagköltség nyolcvan százalékát beszámíthatják a kiadásokba. Az állam az eddigi 60 nap helyett 30 napon belül viszszafizeti az áfát.
Hollandiában sincsenek könnyű helyzetben a vállalkozók, az ország gazdasága tavaly recesszióba süllyedt, és a krízis enyhítésére tett intézkedések ellenére 2009-ben a visszaesés mélyül: a bruttó nemzeti össztermék 17 év óta először, 0,75 százalékkal szűkülhet. Elemzők szerint a visszaesés a vártnál nagyobb méretű és hosszabb lehet.
A válság hatásaként a hitelezés hiánya, a vállalatok kapacitáscsökkentése, illetve a nyugdíjalapi vagyonvesztések okozzák a legnagyobb problémát. A kormány hatmilliárd eurós gazdaságélénkítési csomagot dolgozott ki, amely hatását szakértők elenyészőnek tartják, és az irányát sem látják tisztán. A csomag a belső kereslet élénkítése, a vásárlóerő reálértékének fenntartása érdekében számos adókönnyítést tartalmaz. A többi között például elhalasztották az áfa tervezett egyszázalékos emelését, eltörölték a munkanélküli járulék munkavállalókat terhelő hányadát, csökkentették a munkáltatói hányadot. Visszavesznek a kis-, közepes-, valamint a kezdő vállalkozások adóterheiből, például a nyereségadójukat várhatóan 23 százalékról 20 százalékra módosítják, az eszközök amortizációját pedig gyorsítják. A foglalkoztatási alapból támogatást kaphatnak azok a cégek, amelyek két egymást követő hónapban 30 százalékos forgalomcsökkenést szenvedtek el. Hozzájárul a kormány az ideiglenes munkaidőcsökkentéssel járó kiadásokhoz is, úgy, hogy a vállalat a munkabérek 70 százalékára kamatmentes hitelt vehet fel.
Hollandiában gyorsították az állami megrendelések kifizetését a kis- és középvállalkozói szektornak. Vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a cégek a korábbinál jobb feltételek mellett juthassanak állami garanciavállalás mellett a kockázati tőkealapok forrásaihoz, tervezik az export hitelezés feltételeinek könnyítését, esetleg néhány energetikai és infrastrukturális nagyberuházás előre hozatalát.
