Ha muszáj beszélni, biztos az eredmény
Máig emlékszem, hogy György, a magyar csapatból a Népszabadságot olvasta - meséli Valerij Kosztyin, aki a CCUSA oroszországi szervezetének irányítójaként jött el a szervezet Budapesti toborzójára. - Az ukrajnai Artekben táboroztunk együtt, még 1980-ban. Én felügyelő tanárként dolgoztam, egyik legkedvesebb emlékem az akkori magyar csapathoz fűződik. Bár munkáról beszélünk, nem szabad elfelejteni a programok romantikus vonatkozásait, az életre szóló élményeket és barátságokat - teszi hozzá.
Magyarországon tizenkilenc éve van jelen a CCUSA, egyetemistákat visznek nyaranta amerikai gyerektáborokba dolgozni. A Westend Hiltonban rendezett márciusi budapesti börzén harmincnégy tábor képviseltette magát. A legtöbb ajánlat a kiszolgáló tevékenységekhez kapcsolódó munkákra vonatkozott. Lehetett jelentkezni konyhára szakácsnak, felszolgálónak vagy mosogatónak, de akadt olyan tábor is, amely biztonsági őrt vagy sofőröket keresett. Tanítani is lehet - azoknak, akik már befejezték az egyetemet, ez a lehetőség áll nyitva arra, hogy részt vegyenek a programban. A jelentkezők többsége gyerekekre felügyel, illetve a foglalkozásokat szervezi a táborokban.
A jelentkezők első körben részletes kérdőívet töltenek ki angol nyelven, majd az Amerikát már megjárt egyetemisták kérdezik őket - természetesen szintén angolul - arról, milyen munkát szeretnének vállalni, mire tartják magukat alkalmasnak. Aki itt megfelel, és a szerződés általános feltételeit elfogadja, 325 euró belépési díj befizetése után garantáltan kap munkát, függetlenül attól, hogy körülnéz-e a börzén vagy sem. A repülőjegyet, a táborba jutás költségét, a biztosítást a szervezet állja a belépési díj fejében, a szállást és az étkezést a fogadó tábor biztosítja. A jelentkezőknek a vízumkészítés 131 dolláros díját kell még kifizetniük.
- Tizennyolc éven felüli, nappali tagozatos diákok vállalhatnak munkát: a résztvevők általában 10-16 éves gyerekekre felügyelnek, ezért tilos az alkoholfogyasztás és a dohányzás, amit a munkaszerződés is rögzít - mondja Rasovszky Miklós, a program koordinátora, hozzátéve: az alkoholtilalom megszegése miatt tavaly két fiút hazaküldtek. Ez azzal járt, hogy ki kellett fizetniük a magyar CCUSA-nak azt az öszeget, amit a szervezet a tábortól kapott volna a munkavállalók szervezéséért.
- Mosolyogjatok, nem tegnap halt meg a kutyátok - mondja Mike Mitchell, a CCUSA magyarországi igazgatója a jelentkezők egy csoportjának, arra utalva, hogy az állásbörze az önreklámról is szól. Azokat, akik, itt nem találnak kedvükre való munkát, a szervezet osztja be valahová, a jelentkezési lap és az előzetes interjú alapján. Ők nem válogathatnak a különböző típusú táborok és helyszínek közt, de a speciális készségeket, gyakorlatot - a különféle sportokban vagy művészeti ágakban szerzett rutint - szem előtt tartják a szervezők.
A szervezet kilencszáz táborral áll kapcsolatban, ezek között vannak művészeti, hagyományos és sporttáborok, valamint olyanok, ahol speciális nevelési igényű (SNI) gyerekek nyaralnak. A hallgatók igyekeznek olyan helyen munkát vállalni, amelynek programja egybevág érdeklődésükkel. A legnépszerűbbek a sporttáborok. A pennsylvaniai Lee Mar tábor igazgatója, Ariel J. Segal a nap végén szomorúan meséli, hogy sok fiatal nem mer a táborukba jelentkezni munkára, mert speciális nevelési igényű gyerekekkel foglalkoznak, amiről mindenkinek a lehető legrosszabb jut eszébe.
- Ez sajnos egy nemzetközi szintű előítélet - mondja -, mindenki azt hiszi, hogy súlyosan beteg gyerekekre kell vigyázni, pedig a táborozó gyerekek nagy része csak lassúbb az átlagnál. Nem kell őket fürdetni, és a mosdóba is el tudnak menni egyedül.
A munkavállalók 1200-1300 dollárt kapnak a kilencheti - egy héten hat nap, általában nyolc óra - munkáért. A tábort követően a magyar diákok egy hónapig az Egyesült Államokban maradhatnak. Ezt a lehetőséget a többség kihasználja a megkeresett pénz rovására. A tapasztaltak egymásra licitálva mesélik, ki ült fel kevesebb dollárral a zsebében a Budapestre tartó repülőgépre.
A táborvezetők, akik a szervezet budapesti állásbörzéjén részt vettek, kiemelték, hogy a magyar diákok egyre jobb angollal érkeznek az Egyesült Államokba, és fegyelmezetten, szívesen dolgoznak. Általában középfokú nyelvtudás elég a felvételhez, és nem számít, milyen szakon tanul a jelentkező.
Az egyetemisták körében egyre divatosabb a lehetőség: tavaly több mint kétszáz diákot vettek fel, idén többre számítanak. Daniel Travis, az Egyesült Államok konzulja kiemelte: a program a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének egyik legjobb eszköze.
- Az amerikai és a külföldi fiataloknak is hasznos, ha megismerik egymás kultúráját. A diákok közül sokan később is tartják egymással a kapcsolatot, leveleznek, látogatóba mennek, és vannak, akik végül összeházasodnak - fokozza a konzul.
A legjobb dolog, hogy a munka végeztével még egy hónap áll az egyetemisták rendelkezésére, hogy megnézzék, amit a tévében láttak, amit olvastak, hallottak Amerikáról. Nincs jobb diplomácia, mint a személyes kapcsolat - minden országnak a külföldiek beszámolói jelentik a legjobb reklámot.
