Kínos uniós marakodás ötmilliárd euróért
A Nabucco támogatása nem került le a napirendről Brüszszelben, de a finanszírozás előmozdítására eredetileg szánt 250 millió euró helyett már csak 200 millió jut rá, míg százmillióval felsorakozott mögé a török-görög-olasz beruházás is, amelynek megálmodói nem értik, miért kapnak kevesebbet, mint a Magyarországon is áthaladó vezeték.
Egyes tegnapi brüsszeli értesülések szerint a frissített projektlistán már nem is szerepel a Nabucco, helyére a déli folyosó - de nem a Déli áramlat - került. Információink szerint azonban nevesítve marad a támogatandó beruházások listáján a Nabucco.
A jelenleg tervezett 200 milliót persze továbbra is az Európai Beruházási Bank (EIB) kapná, hogy csökkentse a gázvezeték építésének pénzügyi kockázatait. A vállalkozásba elvileg az EIB is beszállna, a nyolcmilliárd euróra rugó költségek negyedét állná. A Nabuccóban érdekelt több uniós ország - Magyarország, Románia, Bulgária, Ausztria - ellenzi a gázvezeték támogatásának csökkentését, illetve a déli folyosóba ágyazását, s hasonló a véleménye Lengyelországnak és Szlovákiának is.
Az első listát a januári orosz-ukrán gázhiányra válaszul tette közzé az Európai Bizottság. Még tavaly derült ki, hogy az agrárbüdzsében marad ötmilliárd euró, s a tanács felkérte a végrehajtó testületet, hogy az energiaellátási nehézségekre és a világgazdasági válságra is tekintettel tegyen javaslatokat az összeg elköltésére. Barroso bizottsági elnök erőteljesen belefolyt a pénzosztásba, s ennek nyomán a legkevesebb pénzt éppen azok az országok kapták, amelyek a januári gázkrízist a legjobban megszenvedték. Az elemzőket az lepte meg legjobban, milyen fukarul bánt a bizottság Bulgáriával.
Az ötmilliárdot eleve két részre osztották, 1,5 milliárdot a széles sávú internet terjesztésére szántak. A fennmaradó 3,5 milliárd eurót pedig különböző energiaprojektekre, különös tekintettel az unión belüli vezetékek összekötésére. De 1,25 milliárd így is öt olyan beruházásnak jutna, amely a szén-dioxid-befogás és - tárolás technológiájával kísérletezne. S bőséges támogatásban részesülnének szélerőművek is, az Atlanti-óceánhoz közel fekvő országokban. Vagyis a nagy befizető államok uniós hozzájárulásuk arányában részesednének ebből az összegből. Semmiféle szolidaritási elv sem érvényesülne.
Ez persze nem meglepő, egyebek mellett azért sem, mert Barroso szeretne még öt évig bizottsági elnök maradni. A marakodás azért is egyre kínosabb, mert ötmilliárd euró valójában igen szerény öszszeg. Az uniós költségvetésnek is csak nagyjából öt százaléka, míg a teljes büdzsé a tagországok nemzeti össztermé-kének (GDP) csak egy százalékát központosítja.
A legsúlyosabb gond egyelőre azonban az, hogy ez az ötmilliárd sincs meg. Az unió jogi szakértői szerint a tavalyi pénzt idei döntéssel nem lehet felhasználhatóvá tenni. A külügyminiszterek hétfői tanácsülésén is érzékelhető volt az aggodalom, hiszen most már harmadik hónapja megválaszolatlan a kérdés, hogy akkor mégis miért készül egyáltalán a lista.
Azért, mert mindenki abban bízik, hogy lesz megoldás. Így a beruházásokról is tovább folyik a vita. Az első változat szerint két magyar vonatkozású terv kapott támogatást: a magyar-román gázvezeték-összeköttetés 30 milliót, a magyar-szlovák 25 millió eurót. A februári újabb változat szerint bekerült a magyar-horvát vezeték is, 20 millióval. Magyarország szorgalmazott még villamosenergiahálózat-fejlesztési pénzeket is. A folyamatos egyezkedések, finomítások egyik áldozata azonban a Nabucco lett. Igaz, valamit a szén-dioxid-befogó projektekből is lecsíptek.
A pénzt azzal a jelszóval javasolta szétosztani a bizottság, hogy javítani kell az unió energiaellátási biztonságát, ám ezzel egy időben figyelemmel kellene lenni a klímavédelmi programokra, és a gazdaságok minél gyorsabb élénkítésére. Márpedig a Nabucco csak hosszabb távon megvalósuló beruházás, azonnali gazdaságösztönző hatása valóban megkérdőjelezhető.
Az azeri és türkmén gázra vágyó Nabucco legfőbb ellenfele az unióban a legbefolyásosabb országok egyike, Németország: az E.ON-Gazprom összefogással épülő Északi áramlat riválisát látja benne. Merkel kancellár nemrég ki is jelentette: mindaddig, amíg nincs gáz a Nabucco másik végén, egyetlen cent uniós pénzt sem szabad a vállalkozás támogatására költeni. S bár a Nabuccóban - egy rövidebb szakasz erejéig - a német RWE is érdekelt, nem tudott kellő nyomást gyakorolni Berlinre. Sőt úgy tudjuk, a Nabucco tagvállalatainak némelyike most már amiatt aggódik, hogy a lehetséges gázforrást nyárig lekötik mások, elsősorban az oroszok, s a gázvezetékből tényleg nem lesz semmi.
A konzorcium tagjai így versenyt futnak az idővel, s ha nem tudnak kezdeti uniós lökést adni az építkezésnek, igen nehéz helyzetbe kerülhetnek. (A konzorciumnak hat tagja van: a magyar Mol, az osztrák OMV, a német RWE, a bolgár Bulgargaz, a román Transgaz, és a török Botas. A Mol, az OMV és a Bulgargaz a Gazprom-féle Déli áramlat iránt is érdeklődik.)
A bizottsági szóvivő kedden csak megerősíteni tudta a cseh elnökség nevében hétfőn este nyilatkozó Alexander Vondra szavait, amelyek szerint most már gyorsan véget kell vetni a civakodásnak, és meg kell egyezni. Az energiaügyi szóvivő, Ferran Tarradellas pedig hangsúlyozta: a Nabucco tervét támogatja az EU. Ha az állam- és kormányfők megtalálják a megoldást, akkor még a júniusi választások elé néző Európai Parlamentnek is gyorsan bólintania kellene, de a luxemburgi zöldpárti Claude Turmes már jelezte, mindent megtesz, hogy a tervet megfúrja, mert most gazdaságélénkítésre van szükség, nem kétes beruházásokra, mint a szén-dioxid-befogás. Parlamenti forrásaink szerint Turmes nem lesz képes megtorpedózni az egész tervet, de felszólamlása jól érzékelteti, mekkora felfordulást tud okozni ötmilliárd euró elosztása huszonhét ország között, amelyek érdekérvényesítő képessége igencsak különbözik egymástól.
