Az Országgyűlés tegnap több ponton is tovább szigorította a bankok egyoldalú szerződésmódosítását szabályozni hivatott törvényjavaslatot. A legfontosabb változás, hogy a jogszabály visszamenőleges hatályú lesz, vagyis a hatálybalépés előtt kötött kölcsön és pénzügyi lízingmegállapodásokra is vonatkozik. A pénzintézetek négy hónap felkészülési időt kapnak: a törvény szerződésmódosításokra vonatkozó része a kihirdetést követő százhuszadik napon lép majd hatályba, az új szerződésekre ekkortól kell alkalmazni a szabályokat, míg a már létező megállapodások módosítását harminc napon belül kell kezdeményezniük az ügyfeleknél.

Banki tájékoztatás

Az egyoldalú szerződésmódosításokat az eddiginél szigorúbban szabályozó törvényjavaslat lényege, hogy lakossági ügyféllel vagy mikrovállalkozással (olyan, legfeljebb tíz alkalmazottat foglalkoztató cég, amelynek éves árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a kétmillió eurót) kötött kölcsön- vagy pénzügyi lízingszerződések esetén a bankok kizárólag a kamatot, a díjat vagy a költséget módosíthatnák. (A jogszabály eredetileg csak a lakossági ügyfelekre vonatkozott volna, ám tegnap kiterjesztették a mikrovállalkozásokra is.) Ám ezeket is csak akkor, ha a szerződésben a módosítandó költségelemre hatással bíró feltételek ezt lehetővé teszik. Ugyanazon feltétel változása csak egy kamat-, díj vagy költségelem változását indokolhatja, a bankoknak ráadásul bizonyítaniuk kell, hogy a megállapodásban foglaltak szerint járnak el.

Változást jelent továbbá, hogy míg most elegendő a módosítás hatálybalépése előtt tizenöt nappal értesíteni az ügyfelet, a tervek szerint ezentúl legalább hatvan nappal korábban hirdetményben közzé kell tenni és közvetlenül (például postai úton) is tájékoztatni kell az érintettet ügyfelet a várható változásokról. Amennyiben az ügyfél nem ért egyet a szerződés egyoldalú módosításával, akkor annak hatálybalépéséig ingyen felmondhatja a megállapodást.

Az egyéb banki, tehát a nem kölcsön- vagy lízingszerződések esetében annyiban más a helyzet, hogy a megállapodás egyoldalú módosítását a hatálybalépés előtt tizenöt nappal kell közzétenniük a pénzintézeteknek. (Vagyis az ügyfélnek nagyjából két hete van felmondani a szerződést, ha nem ért egyet annak módosításával.) Díjat, kamatot vagy egyéb feltételt azonban ezen megállapodások esetében is csak akkor változtathatnak a bankok, ha a szerződés ezt egyértelműen meghatározott feltételek esetére lehetővé teszi.

A jelenlegi gyakorlathoz képest változást jelent az is, hogy a futó szerződést nem lehetne egyoldalúan módosítani új díj vagy költségelem bevezetésével sem. Emellett az egyes díjak szerződésben meghatározott számítási módja, konkrét összege vagy felső határa sem változtatható. Ez utóbbinak például azért van jelentősége, mert a bankokat sok kritika éri, hogy a futamidő alatt egyoldalúan módosítják a hitelek elő- vagy végtörlesztésének díját, így próbálva elvenni az ügyfelek kedvét a kölcsön idő előtti visszafizetésétől.

A bankoknak egyelőre sejtelmük sincs, hogyan tudnak majd megfelelni a törvényi előírásoknak, ha az Országgyűlés jövő hétfőn a tegnap elfogadott módosításokkal együtt végül megszavazza az egyoldalú szerződésmódosításokat szabályozó törvényt. A visszamenőleges hatály miatt ugyanis több százezer hitel- és pénzügyi lízingszerződést kell majd módosítani, ez azonban lehetetlennek tűnik a megszabott rövid határidő alatt. A pénzintézetek azzal egyébként egyetértenek, hogy a jelenleginél szigorúbban kell szabályozni a megállapodások módosítását (Magyar Bankszövetség tavaly év végére ki is dolgozott egy ajánlást ezzel kapcsolatban), ám szerintük ez a törvényjavaslat túllő a célon. A bankok annyira összetett forrásokból finanszírozzák hitelkihelyezéseiket, hogy a lehetséges változásokat, illetve azok hatását a kamatokra vagy egyéb költségekre szinte lehetetlen előre pontosan meghatározni.