Felemás búcsú az adókedvezményektől
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a 2009-re, illetve a második fél évre, valamint 2010-re tervezett adóváltoztatásokat. Ha a tervek megvalósulnak, sokan nyerhetnek a személyi jövedelemadó csökkenő terhein, ugyanakkor mások veszíthetnek a megszűnő, mérséklődő kedvezményeken, egyes szociális juttatások adóalapba történő bevonásán. Az áfa és a jövedéki adó emelése miatt szinte mindenki magasabb árakra számíthat. A cégeknek csökken a járulékterhe, viszont a különadó névleges megszüntetésével sem valószínű, hogy kisebb lesz az adóterhelésük.
Az adótábla a múlt héten beharangozottak szerint változna visszamenőleg, 2009. január elsejétől. Az idén még maradnának a 18 és a 36 százalékos jövedelemadó-kulcsok, 18 százalékkal mégsem évi 1,7, hanem évi 1,9 milliós bruttó jövedelemig adózunk. Ez a havi 142 ezer forintnál többet keresőket érinti: 158 ezer forintnál, illetve a felett havonta 3000 forintos könnyítést jelent a változás. Az így az első fél évre adódó túlfizetést a munkáltatóknak a második fél évben az előlegek levonásánál figyelembe kell venni, vagyis ott, ahol a könnyítés háromezer forint, havonta hatezer forinttal lesz kisebb az adólevonás.
Jövőre átalakul az adótábla is: 19, illetve 38 százalékra emelkednek az adókulcsok, köztük a sávhatár évi hárommillió forintra. Ez annyit jelent majd, hogy havi 250 ezer forintos jövedelemig teljes egészében az alacsonyabb kulccsal adóznak majd az emberek. A sávhatár kitolásának megfelelően változik majd az adójóváírás is. Teljes összegében (ez havi 11 970 forint lesz) évi 1,5 millió forintig lehet majd érvényesíteni, csökkenő összegben azonban évi 3,552 millió (havi 296 ezer) forintig jár a könnyítés.
A családi pótlék és az oktatási támogatás adóterhet nem viselő járandósággá tétele azonban nagyjából hasonló nagyságrendű összeget vesz el az átlagosan, illetve a felett kereső magánszemélyektől.
Szeptember elsejétől a családi pótlék és a bizonyos kortól annak helyébe lépő oktatási támogatás beleszámít majd az adóalapba. Adót ugyan nem kell fizetni utána, de az adóalapot növeli az összeg. Az átlagos jövedelmek egy részét ez a pluszösszeg már feltolhatja a 36 százalékos adósávba. Ezzel a hatással sokaknak csak az idén kell számítani, jövőre a hárommilliós sávhatárral ismét a teljes összeget kaphatják azok, akinek elég alacsony lesz ehhez a fizetésük.
A családi pótlék és az oktatási támogatás összegét mindkét szülőnél, fele-fele arányban kell szerepeltetni a bevallásban, egyedülálló szülőnek szintén csak a juttatás felét kell figyelembe vennie. Vannak kivételek is: a saját jogon jogosultak juttatása, a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyerek utáni juttatás, valamint a nevelőszülőként és a különböző állami intézményekben nevelt gyerekek után kapott támogatás továbbra is adómentes, itt nincs változás.
Az adóbevallásban a családi pótlékban részesülőknek a házastársuk, élettársuk adatait is fel kell majd tüntetni. A munkáltató felé pedig nyilatkozni kell arról, ha kapnak ilyen juttatást, ezt a levonandó adóelőleg kiszámításához használja a munkáltató. Nem kötelező, de ajánlatos lesz megjelölni a juttatás várható éves összegét is, mivel ha ez elmarad, a javaslat szerint a munkáltatónak a 36 százalékos adót kell vonnia. S csak az szja-bevalláskor (2010 tavaszán) az adóvisszatérítéssel kaphatná vissza az illető a pluszban levont összeget, ha valójában a 18 százalékos sávban kellett adóznia.
Hasonlóan, az anyasági támogatást is be kell majd számítani az adóalapba, a törvényjavaslat szerint a 2010. április elseje után születendő gyerekek esetében. A lakásépítési támogatás és a szocpol ugyanígy adóterhet nem viselő járandósággá válik 2010-től. Az akár milliós nagyságrendű szocpol összegét két év türelmi idő után, tehát legkésőbb 2012-től, öt évre elosztva kell majd figyelembe venni az szja-bevallásokban. A családi pótlékhoz hasonlóan egy házaspárnál fele-fele arányban kell majd szerepeltetni a bevallásban a támogatást.
Ugyanilyen juttatás lesz majd a szépkorúak jubileumi köszöntésekor folyósított öszszeg, az alapítványoktól származó ösztöndíj, valamint a katonai és rendvédelmi hallgatók ösztöndíja, juttatásai.
A feketeleves az szja-kedvezményeknél jön. A családi kedvezmény és a megtakarításokat ösztönző (önkéntes pénztári, illetve nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez kapcsolódó)- kedvezmények kivételével ezek megszűnnének. Így megszűnik az összevont adókedvezmény, ezen belül a tandíj, a biztosítások, a közcélú adományok után járó, a társadalombiztosítási és magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó kedvezmény, a háztartási szolgáltatokra most bevezetett (utcai plakátokon is népszerűsített) kedvezmény. Nem lesz őstermelői és személyi kedvezmény, eltörlik az alkalmi foglalkoztatás kedvezményét. El kell búcsúzni a falusi vendéglátásra, a napidíjra vonatkozó mentességtől is.
A ma adómentes természetbeni juttatásoknál is jelentős szigorítás várható, noha korántsem akkora, mint amit eredetileg tervezett a kabinet. A legtöbb ilyen juttatás után felerészben kell majd adót fizetni. Pontosabban a juttatás 50 százaléka, vagy ha értékhatárhoz kötött és az 50 százaléknál az értékhatár alacsonyabb, akkor az lesz adómentes. A többi után a jövőre 62 százalékra emelkedő szja-t meg kell majd fizetni. Ez egyaránt vonatkozik az étkezési utalványra, az üdülési csekkre, az internettel kapcsolatos juttatásra, a bérletre, a beiskolázási juttatásra, a ruhapénzre. A hidegétkezési jegynél például hatezer forint az értékhatár. Ha valaki hatezer forintnyit kap, akkor annak a fele, vagyis 3000 forint után adóznia kell. Ha viszont 16 ezret kapna, akkor csak a 6000 maradna adómentes, és 10 ezer forint után meg kellene fizetni az szja-t és a munkáltatói járulékokat.
A munkáltató által magánnyugdíjpénztárba, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekbe befizetett összegnek ugyancsak a fele - legfeljebb a minimálbér 30, illetve 50 százaléka - marad adómentes januártól. S ha a munkavállaló képzését a munkáltató állja, azt is csak felerészben teheti meg adómentesen jövőre.
Megszűnik ugyan jövőre a különadó, de a társasági adó és a vállalkozók jövedelemadó- kulcsa 16-ról 19 százalékra nő. A lényegesebb adóalap-csökkentő tételek jó része megmarad - szemben a kormány eredeti szándékával. A megszűnő kedvezmények közül a legtöbbeknek talán az fog fájni, hogy megszűnik a helyi iparűzési adó öszszegének levonhatósága. Emellett adományozás, képzőművészeti alkotás vásárlása, szabadalom költsége címén sem lehetne jövőre csökkenteni az adóalapot. Megszűnik a mikrovállalkozások létszámbővítése utáni kedvezmény, a munkanélküli, szakmunkástanuló, valamint a legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű személy foglalkoztatása esetére járó kedvezmény. Kedvezmény a reprezentációs költségek és az üzleti ajándékozás után sem jár majd.
Jelentős könnyítés lehet viszont a járulékcsökkentés a cégeknek. A kormány úgy számol, hogy a változás a következő három évben 1,5 százalékkal javíthatja a foglalkoztatottságot ahhoz képest, ahogyan az egyébként alakulna. Az idén július elsejétől összesen öt százalékponttal csökken a minimálbér kétszeresének megfelelő összegig a munkáltatók járulékterhe. Havi 143 ezer forint felett a mai járulékterhet kell majd befizetni. Az öt százalékpontos csökkentés jövőre válik általánossá a tervezet szerint. Ennél fél százalékponttal kisebb lesz azoknak a vállalkozóknak a csökkentés, akik maguk után vállalkozói járulékot fizetnek, nekik összesen 4,5 százalékpontos könnyítést adna a kormány.
Drágább lesz a benzin és a dohány
A járulékcsökkentés fedezeteként július elsejétől 20-ról 23 százalékra nő az áfakulcs. Ez a kormány számításai szerint az érintett termékek és szolgáltatások árait átlagosan 2,5 százalékkal emelheti - kereskedői vélemények szerint a termékek jelentős részénél nem lesz mód áremelésre, máshol igen. Az inflációban mindez közel egy százalékpontos többletet jelenthet. A jövedéki adó kulcsát két ízben emelné a kormány. Az üzemanyagok esetében július elsejétől literenként 5,5 forintos emelés lesz, ami önmagában 2,2-2,3 százalékos drágulást okozhat. Az áfával együtt tehát 4-5 százalékos áremelésre lehet számítani az üzemanyagoknál - ahhoz az ármozgáshoz képest, amit az olajpiaci árak alakulása indokolna. A gázolaj adója - uniós előírások miatt - 2010. január elsejétől literenként 6,5 forinttal emelkedik, ez ismét 2,3-2,4 százalékos drágulást okoz majd. Az alkoholtermékeknél 6-7 százalékos adóemelés várható, ami a fogyasztói árakat egy-két százalékkal dobhatja meg. A sör és a röviditalok ára tehát várhatóan 3-5 százalékkal emelkedik majd a második fél évben. A dohánytermékeknél az adóemelés a legkeresettebb árkategóriában dobozonként 15-16 forintos áremelést jelent júliustól. Januártól a legkeresettebb árkategóriában dobozonként 38 forintos drágulás várható a jövedéki adó további emelése miatt.
Hosszú lesz a vita az Országgyűlésben
Önmagában véve nagyon kevés a pénteken benyújtott adócsomag a gazdaság jelen problémáira adott válaszként - véli Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young tanácsadócég adószakértője. A nagyjából az ősszel benyújtott, majd visszavont adópakknak megfelelő tervezet egyébként jó irányban módosítaná az adórendszert, de azt nem lehet megúszni, hogy a kormány hozzányúljon az államháztartás alrendszereihez, illetve a költségvetési kiadásokhoz. Az új adócsomag jó néhány eleme jelentősen változhat még - teszi hozzá a szakértő. Például, az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak minden bizonnyal lesz hozzászólása a természetbeni juttatások 50 százalékos megadóztatásához, és az szja-kedvezmények megszüntetéséhez - igaz, szakmailag a természetbeni juttatások teljes körű megadóztatása lenne indokolt. Vámosi-Nagy számos módosítási kísérletre számít még az élelmiszerek és a vendéglátás áfa-kulcsa esetében is.
A szakértő szerint megdöbbentő, hogy mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek esetében valójában beolvasztja a tervezet a különadót a jövedelemadóba a magasabb kulcsok és a kedvezményszűkítés révén. Az szja-ban 2009-re tervezett változtatás pedig voltaképpen másfél évet hoz be az elmúlt három év elmaradt adósáv emeléséből. (A béremelések miatt valójában adóemelésnek számít az, ha nem növelik évente az szja-táblában a különböző kulcsok közti jövedelemhatárt.) A kormányzati adóterveknek továbbra is komoly hiányossága, hogy nincs általános értékalapú ingatlanadó, amely a jövedelemadókból levonható lenne - teszi hozzá Vámosi-Nagy.
